Lélekkalandozás...két keréken
Thomas Bernhard
A gyermekkor évszázadai
Thomas Bernhard 1931-ben született Hollandiában, 1989-ben halt meg Ausztriában. A huszadik század második felének egyik legmeghatározóbb írója. Regényeit, novelláit, színdarabjait a világ számos nyelvére lefordították. Különös, rejtőzködő, embergyűlölő alkotó mítosza alakult ki körülötte, viszont a nyilvánosságot kerülő író valós személyéről szóló, kevéske információ nem erősíti meg ezt a képet. Életrajzi írásaiban páratlan őszinteséggel, nagy beleérzéssel ábrázolja azt a kisfiút, aki valaha ő maga volt, a félárva gyerek belső vívódásait, édesanyjához és nagyapjához fűződő erős, bensőséges és ellentmondásos érzelmeit.
Sörgyári kölyök-esztendők
Bohumil Hrabal
A gyermekkor évszázadai
Valahol az Elba partján járunk, Csehországban, Prága közelében, egy Nymburk nevű kisvárosban, az első világháborút követő első években. Bohumil Hrabal, neves cseh író, aki a magyar olvasóközönség körében nagy népszerűségnek örvend, a világháború kitörésének évében, 1914-ben született.
Vizsga az élet kapujában
Louis-Ferdinand Céline
A gyermekkor évszázadai
Louis-Ferdinand Céline-nek (1894–1961) hazájában, bár a 20. század talán legnagyobb francia regényírója, nem állítanak szobrokat, nem jelöli emléktábla az épületeket, ahol hosszabb-rövidebb ideig lakott, alkotott, nem neveztek el róla könyvtárakat, általános iskolákat, utcákat vagy tereket. Egyszerű magyarázata van ennek: Céline a francia irodalom engedetlen rosszfiúja, olyan fekete bárány, mint amilyenből az általános iskola szinte kivétel nélkül minden osztályában találni egyet-egyet.
Rendhagyó játékok emlékei
Andrè Gide és Mircea Cărtărescu
A gyermekkor évszázadai
A gyermekkor elmaradhatatlan része a játék. Így volt ez minden korban. De talán a felnőttek számára is ugyanolyan fontos, hiszen az ember játszó lény. Johann Huizinga neves holland művelődéstörténész pedig egyenesen a homo ludens (játszó ember), nem a homo sapiens (gondolkodó ember) megnevezést tartotta találóbbnak.
Csatára fel!
Francois René de Chateaubriand és Pablo Neruda
A gyermekkor évszázadai
Gyermekkorban minden lehet játék, még a háború is. Szinte minden felnőtt őriz gyermekkorából valamilyen emléket hógolyócsatákról, számháborúkról, erdőn-mezőn-fészerben lezajlott indiánosdiról, amikor „az ellenséges törzsek a csatabárdot kiásták”, szomszédos utcák, tömbházak „bandái” között lezajlott ádáz rivalizálásokról.
Ha elcsattan a pofon...
Eugène Ionesco és Romain Gary
A gyermekkor évszázadai
A bunyó szinte szervesen hozzátartozik a gyermekkorhoz – vagy annak bizonyos szakaszaihoz, legalábbis a fiúknál. Habár néha a lányoknál is felmerülhet a kérdés, hogy ki az erősebb. Sajnos, azonban, az ártatlan vagy kevésbé ártatlan csetepatékon túl ott van a felnőttek részéről érkező vagy a világban megtapasztalt erőszak, amit nem könnyű feldolgozni a gyermeki léleknek.
Kambodzsai eszmélkedés, 1975–1980
Molyda Szymusiak
A gyermekkor évszázadai
Az alábbiakban részleteket olvashattok Molyda Szymusiak A kövek fognak kiáltani című könyvéből. A szerző lengyel hangzású nevét azután vette fel, miután Párizsban emigráns lengyel nevelőszülők vették örökbe. Történetét nevelőszüleinek mondta tollba. A dőltbetűs sorokban, a részletek előtt, összefoglaljuk az ezek megértéséhez szükséges információkat.
Korai életévek mozija
Luis Buñuel
A gyermekkor évszázadai
Luis Buñuel spanyol-mexikói filmrendező a filmtörténet egyik legismertebb alakja. 1900-ban született egy nagyobbacska faluban, az aragóniai Calandában. Utolsó leheletem című önéletrajzában úgy emlékszik szülőfalujára, mint olyan, külvilágtól elzárt helyre, ahol megállt az idő. Itt az évszázados hagyományok által megszabott mederben folyt az élet.
