frekvenciák; a szomjúságról; klausztro; torz
Versek
Arcok az előőrsből
Egy szöveg mindig nehezen kezdődik. Soha nem tud megvalósulni, ha nem foglalkozom vele eleget, és éppen ezért, amíg formát ölt, addig a legjobb dolgozni vele. Miután elkészül, megkeresi a saját barátait, olvasóit, így a folytonos elengedés az egyetlen dolog írás közben, ami összeköt a sorokkal. Ezért lehetőleg teljes csendben dolgozom, egy távolságtartó macskát simogatva.
frekvenciák
gyermekké lettem
a gyermekek között
poggyászként cipeltek
állomásokon
várótermeken
két kerékkel
vagy csak kézbeli
hol az egyik kerék marad el
hol az egyik fül szakad le
addig gyűrték belém magukat
míg ki nem szakadtam
addig csavartak
míg meg nem hajoltam
\a szomjúságról\
merdálus napján esett.
azok szerint, akik mindent
tudnak még negyven napig
fog. azóta volt már jó idő
papírba tekert füstös száj-
szagok, özvegy szél, s a napok
mint a tojás.
akik mindent tudnak azt
mondták nincs halál
mert nem gondolkodunk
hülyeségeken. napkeltekor
kell meggyújtani a tüzet
napnyugtára csak hamu
marad.
akik mindent negyven napig
papírba, mint a tojás
most nosztalgiából falakat
emelnek, ólomlábakon jár
az idő.
ez a kudarcunk
nincs saját tragédiánk
\klausztro\
kabát
nélkül állsz csupasz
hús, a szoba, amiben laksz
visszatartom a lélegzetem, hogy
azt hidd betonfal vagyok. nem figyelsz
a finnyás részletekre pedig nincsenek
bogarak bent. félek tőlük. mint
egy paraszimbiózis. felriadsz
éjszaka, amikor kiengedem
a reggel bezárt levegőt
mert örökösen
két bélmozgás
között lavírozol.
torz
emberi hangok vannak a kazánban
ezek fűtik be télen a teret
amikor kátrányt forralok
nyomott mellkasodban
két tüdő között
ahol vasalt életek lebegnek
vacogófehér zubbonyokban
és azon gondolkodom
még mennyi füstöt bír el a tested, olyan
mint a szürke diszperzit
mint a réz
tele van dühvel.
címtelen
Arcok az előőrsből
„Gyulakután születtem 1987-ben, itt volt életem első fele, a második Kolozsváron, ahol tanultam: vallást, irodalmat, filozófiát. Gyerekkorom óta költőnek készültem, s lám, még mindig nem készültem el teljesen.”
Élet a füvészkorszakban; Házsongárd-szvit; RG 34; RG 50
Versek
Arcok az előőrsből
Horváth Benji, olykor Horváth Előd Benjámin, ír, olvas, szerkeszt, szervez, szlemmel, moderál, beszélget, utazik, Kolozsvár, Helikon folyóirat, itt, ott, amott. Legutóbbi kötete: A Dicsőséges Európa, Budapest, Libri Kiadó, 2018.
tengernél; Hangtalan sellő; marasztaló; foltokban üzen
versek
Arcok az előőrsből
Jelenleg a kolozsvári BBTE Bölcsészettudományi karán tanulok magyar–finn szakon. Már általános iskolában is írogattam verseket, és például a Cimbora verspályázatával nyertem Cimbora-tábort tizennégy évesen. (Zárójelben a reklám helye: nagyon megéri részt venni, szóval jelentkezzetek csak!) Jelenleg az aszem.info nevű internetes társadalmi, kritikai és irodalmi platformon szerkesztjük az irodalom rovatot Kulcsár Árpival. Egyébként az oldal szerkesztőinek nagy része a csoporttársam. Ebben a pillanatban épp egy kortárs finn regényről készítek szemináriumi bemutatót holnapra, és igen, a finn irodalom és kultúra a mindennapjaim nagyon meghatározó részévé vált. Voltam egy félévet Erasmus+ programmal Finnországban, és azóta is folyton hiányzik. Simogassatok macskákat és olvassatok Sofi Oksanent – ha valaki a sorozatokat kedvelné, akkor: Orange is the New Black.
Arcok az előőrsből
Arcok az előőrsből
Sorozatunkban olyan fiatal szerzőkkel ismerkedhettek meg, akik bizonyos értelemben mind pályájuk elején állnak, és akikkel véletlenszerűen akár ti is összefuthattok, ha Kolozsváron vagy éppen Budapesten jártok. Nevükkel, írásaikkal azonban különböző irodalmi folyóiratokban is találkozhattok.
Az anyanyelv színe: weöres
Arcok az előőrsből
„Kolozsváron végeztem, a Sapientia EMTE film, fotó, média szakán. Jelenleg a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetem animáció szakán vagyok mesterképzős hallgató. Közöltem erdélyi és magyarországi irodalmi lapokban verset, prózát, recenziót, filmkritikát. Illusztráltam Selyem Zsuzsa, László Noémi, Markó Béla, Demény Péter, Sigmond Júlia és Zsigmond Andrea köteteit.”