Jakab Villő Hanga

Szabó Róbert Csaba: Újratöltés

Újabb letehetetlen olvasmány hagyta el Szabó Róbert Csaba marosvásárhelyi író szerzői műhelyét: ezúttal egy kamaszoknak szóló kalandregény.

A gyerek- és ifjúsági irodalom egyik legminőségibb eseménye, amelyről Cimbi is rendszeresen beszámol, a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum Év Gyerekkönyve Díjainak kiosztása. A nyertesekről független szakmai zsűri (HUBBY-díj) és diákzsűri dönt. A 2021-es megjelenések legjobbjait a budapesti Ünnepi Könyvhéten hirdették ki 2022 júniusában. A díjazott szerzőket és műveiket úgy szemlézzük, hogy nagyobb hangsúlyt fektetünk a ti korosztályotokra, és tovább időzünk az ifjúsági irodalmi szövegeknél.

Takács Zsuzsát a HUBBY szakmai zsűrije Az év ifjúsági írója / könyve (12 éven felüliek) elismerésben részesítette Spirálfüzet című könyvéért (Turi Lilla rajzaival, Magvető, 2021.) Amint a méltatásban írják: „[a] költő kamaszversei (...) milyenségükkel egyértelművé teszik, hogy ha nem is tilos, de nagy kár félvállról írni kamaszverseket, meg bármilyen verseket is, egyetlen dolgunk van csak, hagyjuk, hogy hasson ránk a jó irodalom” (Szekeres Niki szerkesztő, kritikus). Takács Zsuzsa verseskötete nemcsak a HUBBY-díjra nevezett művek között egyedi azzal, hogy fiatalokat megcélzó lírai mű, hanem a kortárs ifjúsági irodalom teljes palettáján is.

Interjú Takács Zsuzsa költővel

Közelképben Dóka Péter és a Lila királylány

Dóka Péter, gyerek- és ifjúsági könyvek, hangjátékok, rajzfilmek írója, a Móra Kiadó főszerkesztője, a nyár elején ismét Kolozsváron járt: az Ünnepi Könyvhét alatt az Erdélyi Könyvfaló Olvasójáték vendége volt. Cimbi is kapott az alkalmon, hogy az alkotót egyik kedvencéről, a méltatlanul kevés figyelmet kapott Lila királylányról kérdezze. A 9 mese alcímmel megjelent kötet ugyanis egyike az elmúlt tíz év legizgalmasabb karaktereit felvonultató gyerekkönyveinek. Titka, hogy a benne szereplő mesék nem gyerekesek, és magabiztos humorral, iróniával egyszerre több olvasási lehetőséget is biztosítanak a különböző korú, érdeklődésű olvasók számára.

Kiskamaszként gyakran kerestem az olvasmányaimban a párbeszédes részeket, izgulva fogtam neki egy-egy nagyobb leírásnak vagy lapoztam előre unalmasabbnak tűnő részletnél, hogy még hány oldalon keresztül fog tartani. Minden szövegtípus sajátos világ, amely felfejtésre vár. Más olvasói szemszögből élhető át egy regény, egy vers, egy dráma, egy képregény. A szövegek másságának megismerése is az olvasás kalandjának része, így Cimbi most különböző szövegtípusok kipróbálására hív titeket.

Fordította: Varga Orsolya · Tilos az Á Könyvek, 2021

Az ifjúsági regények megjelenése olyan sebességgel történik, hogy alig lehet – ha egyáltalán lehet vagy kell – tartani a ritmust. Mivel a disztópia az egyik legnépszerűbb szövegtípus a fiatalok körében, az sem meglepő, hogy számos jól sikerült disztopikus regénnyel is találkozhatunk a könyvesboltok, könyvtárak polcain. 

Berg Judit olyan műfajban alkotott ifjúsági regényt, amely ritkaságnak számít, a fiatal olvasók viszont annál szívesebben veszik kezükbe: ezúttal a 12 év felettieknek írt krimit.

Fordította: Iván Andrea · Illusztrálta: Lisa Aisato

Ennek a könyvnek a polcomon a helye, mert az alapötlete, a témája, a kivitelezése olyan kötetté teszi, amely nem csak egy korosztályról és egy korosztályhoz szól. Ennek a könyvnek lelke van.

Irodalommal nemcsak térben, hanem időben is kalandos nyári utazásokra mehetsz, eddig ismeretlen emberek életét, tapasztalatait, érzéseit is kipróbálhatod. Nyári olvasmányként ezúttal egy novellaantológiát és néhány regényt ajánlunk.

László Noémi kolozsvári költőt nemrég megjelent, „felmelegített” kiadású, Feketeleves című kötete kapcsán kérdeztük. „Ez valahogy nem egy elmúlt dolog, és soha nem lesz régi, bennem mindig ugyanolyan friss és aktuális ez az egész” – fogalmazott beszélgetőtársunk a bővített kiadású kötet verseiről. A szerzővel, gyermekkorát is érintve, a gyermekek, kamaszok megítéléséről, irodalomról, mennyről és pokolról beszélgettünk.

„A háború a tétlen és könnyelmű emberek kedvelt mulatsága” – fogalmaz a világirodalom nagy szerzője, Tolsztoj. Tegnap a „háború” az európai fiatalok többségének egy szó, fogalom volt, távoli vidékek ismeretlen polgárainak csatája, háromperces hír a tévében, YouTube-tartalom. Ma mindez megváltozott, élesebben halljuk a szirénákat, a rakéták süvítését, a gyerekek sírását az óvóhelyeken, jobban látjuk a fegyvereket, a harcra kényszerített fiatalokat, az anyjuk kezét szorongató kicsiket, a háború igazi arcát.

Interjú Balázs Imre Józseffel egy verseskötetről, amely megfordítja a vers és illusztráció viszonyát

Miközben „vödréből a szív kirajzik”, a világ szín- és hangpompás komolysága és játékossága tör elő Balázs Imre József legújabb kötetének verseiből és Márton Éva illusztrációiból. A szövegek néhol első ránézésre is meghökkentő gondolattársítással kapcsolódnak a rajzokhoz, kép és szöveg a meglepetés erejével egészíti ki egymást. Balázs Imre József kolozsvári költőt, irodalomtörténészt, műfordítót legújabb, Egyformázni, különbözni című gyerekverses hangulatú kötetéről kérdeztük, amelynek megalkotásában költő és illusztrátor egymásra hatva és visszahatva dolgozott együtt.

Chatinterjú egy fiatal irodalomkritikussal

Codău Annamáriával Kolozsváron, a bölcsészkar hallgatóiként ismerkedtünk meg. Azzal a kéréssel kerestem meg, hogy meséljen arról: hogyan válik valakiből irodalomkritikus, lapszerkesztő, mivel is foglalkozik, és miért izgalmas ez.

Egy regényről, amelyben elmosódik a határ a számítógépes játékok és a vad természet között

Szabó Róbert Csaba marosvásárhelyi íróval legújabb, még kéziratban lévő regényéről beszélgettünk, amelyet remélhetőleg tavasszal már kézbe is vehetnek az olvasók. Kalandokról, a természetbe vágyódásról, számítógépes játékról, a fiatalok és kevésbé fiatalok közötti párbeszédről esett szó.