Esküszöm az élő igaz Istenre, hogy... [a könyvekkel] ...rendesen bánok, belőlük semmit ki nem tépek, sem tollal, sem ceruzával bennük semmit meg nem jelölök, sem azok közül egyet is a bibliothekáriusok engedélye nélkül el nem viszek...(A Debreceni Kollégium könyvtárába beiratkozó diákok esküje a 17–18. században)

Az istenek küldötteiként a Földre látogató természetfeletti lények alakja már a keresztény vallás megszületése előtt feltűnt az ókori európai és ázsiai kultúrák mítoszaiban, legendáiban. 

(A 20. század avantgárd irányzatai)

A 20. század a technika soha nem látott fejlődésének, ugyanakkor a milliók halálát okozó világháborúk borzalmainak kora volt. Az állandó feszültség, kiszolgáltatottság, kilátástalanság a kor művészeire is hatott, és a század első felében – gyakorlatilag egyidőben – több új, formabontó irányzat született. A hagyományokkal szakító „izmusok” – fauvizmus, expresszionizmus stb. – a francia avantgarde (,élcsapat’) szóból az avantgárd művészet gyűjtőnevet kapták

A Teremtés első két napjának, a világosság és a sötétség szétválasztásának, illetve az égbolt megteremtésének angyalai •  A harmadik és a negyedik nap, a szárazföld és a növények, illetve az égitestek megteremtésének angyalai • Az ötödik és a hatodik nap, a vízi- és égi állatok, illetve a szárazföldi állatok és az ember megteremtésének angyalai • Edward Burne- Jones: A­ teremtés napjai • 1870-es évek 

A reklámok álomvilága

Őseink barlangok falaira festve, karcolva örökítették meg az évezredekkel ezelőtt élt, nem egy esetben mára kihalt állatok – mamutok, őstulkok, kardfogú tigrisek stb. – képeit. Az ókori birodalmakban a valóban élt állatokról és a mítoszok képzeletbeli lényeiről óegyiptomi papiruszok, falfestmények, mezopotámiai domborművek, antik görög vagy római ábrázolások és természettudományos leírások is tudósítanak.

„A rókák szabad népe nem vész el.” (Fekete István)

„Hagyjátok az én híres ravaszságomat. Torkig vagyok vele.” (Kosztolányi Dezső)