Fehér történet 1. rész

Az út előbb sűrű fenyőerdőn vezetett keresztül, a fák tövét zúzmara ülte meg, a levegő hideg volt és nedves, a napsugarak csak nehezen tudtak utat törni maguknak a tűlevelek sűrűjén át. Feljebb ritkult az erdő, a fenyők szoros sorfala hátrébb húzódott. Mint a tenger hullámai Mózes előtt, mosolyogtam magamban. Kint a hegygerincen már szikrázó napsütés fogadott... hihetetlen távlatok nyíltak... sötétlő hegyirmok, cikcakkos hegygerincek, imitt-amott fehéren szikrázó sziklatornyok, a napfény önfeledten zuhogott alá... Csak kapkodtam a levegőt, részben a magam mögött hagyott meredek kaptatótól, részben a látványtól, amely körülvett.

Nyulász Lelle: Rajtam kívül

Nyulász Lelle Rajtam kívül című első regényéről legelőször azt mondanám el, hogy teljesen más, mint amit a fülszöveg sejtet. Annyiban igaz a fülszöveg, hogy a könyv Márkról szól, aki a történet során lesz tizennyolc, de ezen kívül semmit nem sikerül elárulnia a regény lelkéről.

Csak 1 vers

(regényrészlet)

Ki ne térne vissza felnőttként a gyermekkorába, akár egy kis időre is. Az akkor megélt érzésekért, élményekért is, amelyekről nem tudtuk, mennyire meghatározzák későbbi énünket, és talán azért is, hogy akkori önmagunkkal megpróbáljuk kideríteni, mit, miért és hogyan tettünk, gondoltunk, éreztünk, és újra felfedezzük viszonyulásunkat szűkebb-tágabb emberi környezetünkhöz.

Szabó Róbert Csaba: Újratöltés

Újabb letehetetlen olvasmány hagyta el Szabó Róbert Csaba marosvásárhelyi író szerzői műhelyét: ezúttal egy kamaszoknak szóló kalandregény.

A Szín-téren: Leonhard Hurzlmeier (1983, Starnberg) müncheni alkotó

Első és talán a legfontosabb infó lehet számunkra, hogy ezek a pop-artos munkák kézzel készülnek, olajfestékkel vászonra, számítógépes segítség nélkül, bármennyire is gépiesen pontosnak tűnhetnek Leonhard élénk, összetett, mégis egyszerű kompozíciói, amelyek a mai, technológia által uralt emberhez szólnak.

Csak 1 vers

belátom tévedtem uram tenger helyett sivatagi homokra szálltam tudom innen már nincs kiút s ha van isa tengerig nem vezet szárazföldi zátony ezuram nagy a lék s a homok ömlik szüntelenlegénység nincs magam vagyok ezt az üvegetis csak azért dobom bele ha jönnétek ha egyhajó véletlen erre vetődne az ÉSZ 43° 37’ 07” ésa 48° 15’ 06” valamint a KH 20° 15’ 44” és 29° 41’ 24” között az árbóckosárban találtok rám afalu közepén

A gyerek- és ifjúsági irodalom egyik legminőségibb eseménye, amelyről Cimbi is rendszeresen beszámol, a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum Év Gyerekkönyve Díjainak kiosztása. A nyertesekről független szakmai zsűri (HUBBY-díj) és diákzsűri dönt. A 2021-es megjelenések legjobbjait a budapesti Ünnepi Könyvhéten hirdették ki 2022 júniusában. A díjazott szerzőket és műveiket úgy szemlézzük, hogy nagyobb hangsúlyt fektetünk a ti korosztályotokra, és tovább időzünk az ifjúsági irodalmi szövegeknél.

Takács Zsuzsát a HUBBY szakmai zsűrije Az év ifjúsági írója / könyve (12 éven felüliek) elismerésben részesítette Spirálfüzet című könyvéért (Turi Lilla rajzaival, Magvető, 2021.) Amint a méltatásban írják: „[a] költő kamaszversei (...) milyenségükkel egyértelművé teszik, hogy ha nem is tilos, de nagy kár félvállról írni kamaszverseket, meg bármilyen verseket is, egyetlen dolgunk van csak, hagyjuk, hogy hasson ránk a jó irodalom” (Szekeres Niki szerkesztő, kritikus). Takács Zsuzsa verseskötete nemcsak a HUBBY-díjra nevezett művek között egyedi azzal, hogy fiatalokat megcélzó lírai mű, hanem a kortárs ifjúsági irodalom teljes palettáján is.

Interjú Takács Zsuzsa költővel

Jó gyermekek képes hetilapja alcímmel 1922 februárjában jelent meg az első Cimbora, amelynek aztán a 29., 1922. augusztus 27-ei számától megszűnéséig (1929. július 14.) Benedek Elek volt a főszerkesztője. 2009-ben, születésének 150. évfordulóján sorozatban emlékeztünk meg a névben és szellemben egyaránt lapelődünknek tekintett Cimbora hajdani főszerkesztőjéről.

Amikor 1976. október 27-én, a
 Kolozsvár fölötti Kányafő fái 
közt Szilágyi Domokos a létből
átment a nemlétbe, sokan, még 
az irodalmi élet berkeiben járta
sak sem tudták biztosan, hogy 
mekkora alkotót, mekkora költőt 
vesztett a romániai magyar irodalom. Azóta, az életművel foglalkozó irodalomtudósok, kortársainak vallomásai, valamint hát
rahagyott műveinek kiadása révén lényegesen bővültek ismereteink.

Szfinx vagy Robot 7.

Leena Krohn (1947, Helsinki) Szfinx vagy robot (Sfinksi vai robotti) című elbeszélésgyűjteménye először az interneten jelent meg 1996-ban a szerző digitális illusztrációival, majd pár évvel később könyv formájában is kiadták. Ezek a filozofikus-tudományos-fantasztikus történetek kilógnak a mese keretei közül, a gyermek és a felnőtt között lezajló párbeszédek olyan témákat dolgoznak fel, mint a téridő és a fekete lyukak természete, a gravitáció, az idő, a párhuzamos világok, álom és valóság viszonya. A szövegek összefüggenek, de külön-külön is megállják a helyüket, szórakoztató valóságokba kalauzolva bennünket.

Még bőven tart a nyár, és legalább két hónapot várnunk kell, hogy az ősz beköszöntével újra friss Cimborát tartsunk a kezünkben. Hogy addig se szűkölködjünk olvasnivalóból, visszalapozunk kicsit a Cimbora-időben. Először egy 1997-es lapszámot veszünk szemügyre.

A Szín-téren: Jocelyn Tsaih, tajvani „művészeti lény”

Mindig is érzékenyen reagálta le környezetét, magába szívta a körülötte keringő energiákat. Állandóan megfigyelte, elemezte közegének történéseit. Gyermekkorában kezdődött mindez, mivel összetett kulturális élettérben mozgott, mindent megkérdőjelezett, saját identitását is beleértve. Kaliforniában él a tajvani születésű, Shanghajban nevelkedett „művészeti lényünk”, ahogyan önmagát nevezi az illusztrátor, tervező, festő Jocelyn Tsaih.

Kiskamaszként gyakran kerestem az olvasmányaimban a párbeszédes részeket, izgulva fogtam neki egy-egy nagyobb leírásnak vagy lapoztam előre unalmasabbnak tűnő részletnél, hogy még hány oldalon keresztül fog tartani. Minden szövegtípus sajátos világ, amely felfejtésre vár. Más olvasói szemszögből élhető át egy regény, egy vers, egy dráma, egy képregény. A szövegek másságának megismerése is az olvasás kalandjának része, így Cimbi most különböző szövegtípusok kipróbálására hív titeket.

Egy szép napon nagyon furcsa dolog történt a világban. Olyan furcsa, hogy azóta is ezt beszélik a kövek, fák, füvek, a maradék állatok, az égen a csillagok, s lehet, mostantól, hogy te is olvasol erről a nagy furcsaságról, az emberek is erről kezdenek beszélni.

Szfinx vagy robot 9.

Leena Krohn (1947, Helsinki) a kortárs finn irodalom különleges és elismert alakja. A Szfinx vagy robot (Sfinksi vai robotti) című elbeszélésgyűjteménye először az interneten jelent meg 1996-ban a szerző digitális illusztrációival, majd pár évvel később könyv formájában is kiadták. Ezek a filozofikus-tudományos-fantasztikus történetek kilógnak a mese keretei közül, a gyermek és a felnőtt között lezajló párbeszédek olyan témákat dolgoznak fel, mint a téridő és a fekete lyukak természete, a gravitáció, az idő, a párhuzamos világok, álom és valóság viszonya. A szövegek összefüggenek, de külön-külön is megállják a helyüket, szórakoztató valóságokba kalauzolva bennünket.

Chatinterjú egy fiatal irodalomkritikussal

Codău Annamáriával Kolozsváron, a bölcsészkar hallgatóiként ismerkedtünk meg. Azzal a kéréssel kerestem meg, hogy meséljen arról: hogyan válik valakiből irodalomkritikus, lapszerkesztő, mivel is foglalkozik, és miért izgalmas ez.

Egy regényről, amelyben elmosódik a határ a számítógépes játékok és a vad természet között

Szabó Róbert Csaba marosvásárhelyi íróval legújabb, még kéziratban lévő regényéről beszélgettünk, amelyet remélhetőleg tavasszal már kézbe is vehetnek az olvasók. Kalandokról, a természetbe vágyódásról, számítógépes játékról, a fiatalok és kevésbé fiatalok közötti párbeszédről esett szó.

Kamaszkorban minden arról szól, hogy kitaláld, ki vagy te, mi a fontos számodra, ami azt hivatott megalapozni, hogy megálmodhasd, milyen életet szeretnél élni.

A Szín-téren: Claudia Comte, svájci művész

A Svájcban és Németországban élő alkotó gigantikus falfestményeket, installációkat, szobrokat, videókat készít. Nagy méretű, természetközeli szobrai interaktívak, esetenként kinetikusak, azaz mozognak, mozgathatóak, és a szabad ég alatt találhatók.

Rojik Tamás: Szárzaság

2020-ban jelent meg Rojk Tamás Szárazság című ifjúsági regénye, borítóján a betonkeménnyé szikkadt, feltöredezett talaj a kiszáradt, elöregedett emberi bőrre emlékeztet. A Nappal szemben két fiatal egymás kezét fogja. Talán épp indulnak valahová.

Idegen országban, idegen város postahivatalában állunk sorban. Meglepően hosszú a sor, és még meglepőbben lassan halad. Rácsodálkozunk arra, hogy van az otthoni postai rendszernél is nehézkesebb, de egy idő után a fiam megunja a rácsodálkozást.

Andrè Gide és Mircea Cărtărescu

A gyermekkor elmaradhatatlan része a játék. Így volt ez minden korban. De talán a felnőttek számára is ugyanolyan fontos, hiszen az ember játszó lény. Johann Huizinga neves holland művelődéstörténész pedig egyenesen a homo ludens (játszó ember), nem a homo sapiens (gondolkodó ember) megnevezést tartotta találóbbnak.

Luis Buñuel

Luis Buñuel spanyol­-mexikói filmrendező a filmtörténet egyik legismertebb alakja. 1900-­ban született egy nagyobbacska faluban, az aragóniai Calandában. Utolsó leheletem című önéletrajzában úgy emlékszik szülőfalujára, mint olyan, külvilágtól elzárt helyre, ahol megállt az idő. Itt az évszázados hagyományok által megszabott mederben folyt az élet.

Dáktör Niku különvilágában

1954-ben született Nagyszebenben, és nem egészen hatvanévesen, 2013-ban hunyt el Brassóban gyógyíthatatlan betegség következtében: Alexandru Muşinát leggyakrabban úgy emlegetik, mint a román irodalom ún. nyolcvanas nemzedékének meghatározó alakját. Ez a generáció ma is nagy hatással van induló, fiatal alkotókra, legismertebb alakja Mircea Cărtărescu.

A szín-téren: Peter Fischli & David Weiss

Cimbi olvasólámpájában néhány részes sorozatot indítunk most, amelyben felnőttek ajánlanak ifjúsági irodalmat. Akár foglalkozásuk miatt, akár kamasz gyermekeik jelzései nyomán sok felnőtt kezébe is eljut egy-egy fiatalokat megcélzó szöveg. Cimbi ugyanakkor arra is kíváncsi, mivel foglalkoznak ezek a felnőttek, mit gondolnak a világról és miért szeretnek olvasni. Kalandra fel!

A Szín-téren: Pejac spanyol művész

Közelebbről is szemügyre vettük Huszti Gergely Mesteralvók hajnala című ifjúsági fantasyjét (Cicero, 2019), amellyel a szerző elnyerte 12 év feletti kategóriában az Év Ifjúsági Könyv Írója címet. Nem csalódtunk benne, izgatottan várjuk, hogy a második részt is kezünkben tarthassuk!

A Teremtés első két napjának, a világosság és a sötétség szétválasztásának, illetve az égbolt megteremtésének angyalai •  A harmadik és a negyedik nap, a szárazföld és a növények, illetve az égitestek megteremtésének angyalai • Az ötödik és a hatodik nap, a vízi- és égi állatok, illetve a szárazföldi állatok és az ember megteremtésének angyalai • Edward Burne- Jones: A­ teremtés napjai • 1870-es évek 

Most is, mint mindig, a TiniDráMa foglalkozásokon felmerülő kérdésekre keresem a választ. Néhány hete meglepődve hallgattam, hogy a kamaszaim a nyitókörben a pályaválasztásról kezdtek el beszélgetni. Látszott rajtuk, hogy a felnőttek előítéletének ellentmondva (a „bezzeg a mai fiatalok” kezdetű örökzöldekre gondolok) többeket foglalkoztat a kérdés, igencsak mélyen.

Szfinx vagy robot 2.

Leena Krohn Szfinx vagy robot (Sfinksi vai robotti) című elbeszélésgyűjteményének filozofikus-tudományos-fantasztikus történetei kilógnak a mese keretei közül, a gyermek és a felnőtt között lezajló párbeszédek olyan témákat dolgoznak fel, mint a téridő és a fekete lyukak természete, a gravitáció, az idő, a párhuzamos világok, álom és valóság viszonya. A következő hónapokban a Cimbora lapjain bebarangoljuk a Krohn által feltérképezett lehetséges világokat, és útravalóként, hamuban sült pogácsa helyett, ezzel a gondolattal tarsolyunkban indulunk neki: „Minden, ami nem lehetetlen, előbb vagy utóbb megtörténik. De néha még a lehetetlen is.”

Szfinx vagy robot 1.

Leena Krohn Szfinx vagy robot (Sfinksi vai robotti) című elbeszélésgyűjteményének filozofikus-tudományos-fantasztikus történetei kilógnak a mese keretei közül, a gyermek és a felnőtt között lezajló párbeszédek olyan témákat dolgoznak fel, mint a téridő és a fekete lyukak természete, a gravitáció, az idő, a párhuzamos világok, álom és valóság viszonya. A következő hónapokban a Cimbora lapjain bebarangoljuk a Krohn által feltérképezett lehetséges világokat, és útravalóként, hamuban sült pogácsa helyett, ezzel a gondolattal tarsolyunkban indulunk neki:  „Minden, ami nem lehetetlen, előbb vagy utóbb megtörténik. De néha még a lehetetlen is.”    

A Szín-téren: Sandy Skoglund amerikai művész

„Az alkotói folyamatban a megszállottság és ismétlés állandó és fontos része a munkámnak.”

A februári félévzárás kiakasztotta a diákjaimat – de nem úgy, mint általában. Nem tudtak összpontosítani a drámajátékokra sem, mindentől röhögőgörcsöt kaptak, amikor viszont az elmúlt hetükről kérdeztem őket, főképp a témazárók és feleletek kerültek szóba. Kíváncsi lettem a helyzetre, ezért elkezdtünk közösen gondolkodni a témáról, és kiderült, hogy a csoportom felének romlottak a jegyei az elmúlt egy évben.

Őseink barlangok falaira festve, karcolva örökítették meg az évezredekkel ezelőtt élt, nem egy esetben mára kihalt állatok – mamutok, őstulkok, kardfogú tigrisek stb. – képeit. Az ókori birodalmakban a valóban élt állatokról és a mítoszok képzeletbeli lényeiről óegyiptomi papiruszok, falfestmények, mezopotámiai domborművek, antik görög vagy római ábrázolások és természettudományos leírások is tudósítanak.

Falak között (részlet)

François Bégaudeau kortárs francia író, kritikus, forgatókönyvíró, énekes, színész, producer. 1971-ben született egy nyugat-franciaországi kisvárosban, Luçon-ban. Sokoldalú személyiség, 1992 és 1999 között a Zabriskie Point nevű punkzenekarban énekelt, szerkesztette a legnevesebb francia filmes lapot, a Cahiers du Cinémát, játszott a saját regénye alapján forgatott filmben – és, nem utolsó sorban, éveken át franciát tanított egy külvárosi iskolában. Olyan író, közéleti szereplő, aki nagyon tevékenyen és hangosan politizál – és soha nem megy el szavazni.

A Szín-téren: Hilma af Klint (1862–1944)

Versek

1992-ben született Csíkszeredában, jelenleg Kolozsváron él. Költő, slammer, műfordító, „memelord”, a Kultúrkampf egyik adminja. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem doktorandusza. A Beatwándor formáció „húrelmélésze”. 0 és 1 sör között rengeteg szóviccet mond. 1 és 2 sör között mindenféle furcsaságról beszél, és többnyire nagyon igaza van. 2 sör fölött jó eséllyel szóba hozza a metamodernizmust. Számos folyóiratban és antológiában jelentek meg írásai. Szerencséje volt pár elismeréshez (Látó-nívódíj, Communitas-ösztöndíj, Babits Mihály műfordítói ösztöndíj, Székely János alkotói támogatás, az Írók Boltja és a József Attila Kör könyvösztöndíja, a Romániai Írók Szövetségének debütdíja stb.). Durván bírja a jambusokat meg a hexametert is. Első kötete szótagadó címmel jelent meg (Jelenkor, Budapest, 2018), nem szeretne beszélni a címről. A következő rosszabb lesz, mondja. Gyakran tart kreatív írás jellegű rendezvényeket, kortárs román lírát fordít. Nem tud biciklizni.

Interjú Orosz Annabellával

Képek meséje: Orosz Annabellával, a Vajon Nagyi-könyvek illusztrátorával, vizuális teremtőjével beszélgettünk a frissen megjelent Vajon Nagyi és a száguldó város illusztrációvilágáról.

November óta találkozunk a kamaszaimmal a TiniDráMa foglalkozásokon, esőben, hóban-fagyban játszunk kint, a szabadban. Maszkot hordunk, tartjuk a tisztes távolságot, törekszünk arra, hogy minél biztonságosabb keretek között lehessünk együtt, és tesszük ezt azért, mert imádunk játszani. Az egyik szülőtől azt a visszajelzést kaptam, hogy a lányáról, amikor hazaérkezik a foglalkozásról, süt a boldogság; az arca kipirult, a szeme élénk, csicsereg.

Szabó Lőrinc (vers)világai és különbékéje

2010-ben, születése 110. évfordulóján, összeállítást közöltünk Szabó Lőrinc (1900–1957) költészetének néhány meghatározó vonásáról, eleméről. Kiemeltük akkor, többek közt azt, hogy gazdag, változatos életművében hangsúlyosan jelen van a végletek összebékítésére utaló törekvés, ami abban is megnyilvánul, hogy egyaránt jelen van nála, ugyanazzal a természetességgel, a szabadvers és a kötött versforma (főként a szonett), a társadalmi témakör a maga konkrétumaival és az elvont keleti gondolkodásmódok iránti vonzalom, a gyermekversekre emlékeztető líra (Lóci- és Kis Klára-versek) és a filozofikus vers, a lírikusi érzékenység és a kimért, olykor kegyetlen tárgyilagosság.

Februárban tették közzé 2017 legjobb gyermek- és ifjúsági könyveinek listáját. A legsikeresebbnek ítélt könyvek közül ajánlunk most kicsiknek, nagyoknak, humorra vagy elgondolkodásra vágyóknak, prózát, verset vagy drámát óhajtóknak.

A szín-téren: Riitta Ikonen és Karoline Hjorth

A finn Riitta a Royal College of Art egykori növendéke, kiállított már a londoni Tate-ben, a Kiasma Kortárs Művészeti Múzeumban Helsinkiben, míg a norvég Karoline, a Westminsteri Egyetem elvégzése után, íróként, hajósként és fotósként keresi kenyerét. Munkáit megismerhették már Londonban, Oslóban, Tokióban.

Beszélgetés Balázs Imre Józseffel

Balázs Imre József 1976-ban született Székelyudvarhelyen, Kolozsváron él, a Korunk folyóirat főszerkesztője, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán a Magyar Irodalomtudományi Tanszék tanára. Tíznél több vers-, műfordítás- és tanulmánykötete jelent meg eddig, magyar, román és angol nyelven is. Többszörösen díjazott szerző.

Egy esős délutánon megértettem, hogy elveszí­tettük a hidegháborút. Anyu jött be a szobámba (apu volt szobájába). A szőnyegen elnyúlva olvastam, anyu leült az ágyra, egy darabig az orosz író regényéről be­szélgettünk, majd a sötét viharfelhőkről, megkérdezte, hogy kérek-e még tejberizset, mire elmondtam, hogy két adagot már elpusztítottam, végül közölte, hogy születni fog még egy testvérkém. Ki hitte volna, hogy a vereség is ilyen szép tud lenni?! Mint anyu – részletek Filip és Matei Florian Kölyök utca című regényéből Lövétei Lázár László fordításában.