A reneszánsz korának nagy magyar fejedelme Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet fiaként született Kolozsváron, 1443. február 23-án. Tizenötödik életévét még nem töltötte be, amikor Magyarország királyi trónjára ült. A kormányzásban édesanyja testvére segítette. Uralkodási ideje 1458–1490 közé esett. Ezalatt Magyarország erős feudális állammá alakult. Mátyás saját királyi sereget alakított, megnőtt a közbiztonság, fellendült a kereskedelem, a király megfékezte az urak visszaéléseit. Seregében lengyelek, németek, szerbek is jelen voltak. Felkarolta a művészeket, támogatta a tudósokat, könyvtárba gyűjtötte a kéziratos könyveket, várakat építtetett. Európát megvédte a keleti, balkáni népek (törökök, tatárok) támadásaitól. Halála váratlanul következett be, 1490. április 6-án.
Valóban, mesehőssé vált-e a híres és szeretett magyar uralkodó?

Arról beszéltünk már, hogy a magyar népmesék egyik csoportját hősmesének nevezzük. A hősmesék azonban a sárkányt legyőző, az elrabolt királylányokat visszaszerző hős tetteit mondják el. Az államvédő harcokat, a hódító hadjáratokat, a győztes vagy elbukott csaták emlékét nem örökítik meg. Mesehősként Mátyás király olyan novellamesékben tűnik fel, mint az okos lány, az igazmondó juhász, a cinkotai kántor. A történeteket mindannyian jól ismeritek. Két esetben a király körmönfont próbák, kérdések elé állítja a mese szereplőit, és megjutalmazza az okos válaszokat. A harmadik esetben az aranyszőrű bárányát eladó juhászt nem bünteti meg, hanem őszinteségéért, igazmondásáért megjutalmazza. A mesék tehát nem a hadvezér, az országot erős kézzel kormányzó fejedelem tetteit mondják el. Hogy miért? Tudnotok kell azt, hogy ezek a történetek csupán hozzátapadtak az igazságos fejedelem alakjához; világszerte ismertek, más-más szereplőkkel. A bugyuta plébános és az éles eszű kántor király előtti szereplése Egyiptomban a 9. században ismert volt, Európában Mátyás király uralkodása előtt, a 13. században terjedt el. Az aranyszőrű bárányt eladó, de hazudni nem tudó juhász történetét először latin nyelven a 13. században jegyezték fel.
A király próbatételeire leleményesen válaszoló leány története Európában, Afrikában, Ázsiában, Amerikában egyaránt elterjedt.
A Mátyás királyról szóló legtöbb történetünk anekdota. Az anekdota neves személyiségekről szóló, általában rövid terjedelmű, szórakoztató célú történet. Az anekdoták közé tartozik a kolozsvári bíró, a budai kutyavásár, a gyomorbajos püspök, a csupán pénzért temető (keresztelő) pap, a szőlőt kapáló urak, a kőleves története. A Kolozsvárra álruhában érkező király megbünteti a város szegényeit ingyen dolgoztató elöljárót, a budai kutyavásár meghirdetésével a zsugori gazdag embert leckézteti meg, az étvágytalanságra és gyomorbajra panaszkodó püspököt a földmunkát végző parasztok közé küldi dolgozni egy hónapra, hogy betegségéből kigyógyuljon, a pénz nélkül temetni nem akaró papot koporsóba záratja, a parasztok munkáját nem becsülő nemesekkel egy napig szőlőt kapáltat, zsugori házigazdáitól pedig csalafinta módon pompás hozzávalókat csal ki a kőlevesbe.
Azt hiszem, ti magatok sem hiszitek azt, hogy mindezekre az eseményekre sor került volna. A Mátyás királyról szóló anekdoták kitalált történetek, ám mégis igazat mondanak: Mátyás valóban megleckéztette a gőgös, zsugori, lusta, hatalmukkal visszaélő urakat és elöljárókat, s valóban védelmébe vette a munkás, szegény népet. Álruhában járt-e Mátyás király? Aligha. Az álruhában való országjárás általában megtalálható az igazságos királyokról szóló történetekben. A szájhagyomány szerint Angliában VIII. Henrik, Skóciában V. Jakab, Oroszországban pedig Rettegett Iván és Nagy Péter szeretett álruhában előfordulni népe soraiban.
Az elmúlt két év során a legszebb népballadákkal ismerkedtünk meg. Ezért bizonyára emlékeztek arra, hogy például a vitézi témát feldolgozó román, skót balladákkal szemben a mi balladáink a tragikus módon elbukó asszonyok történeteit örökítik meg. Ezért a szeretett Mátyás király nem válhatott balladahőssé. Egy balladában mégis feltűnik. A moldvai csángó balladaénekesek a talányfejtő okos lány esetét balladában dolgozták fel. A szegény ember okos lányának Mátyás három kérését kell teljesítenie: megmondani, hogy milyen fának van tizenkét ága, háromszáz levele, hatvanhat virága, egy szál kenderből sátorborítót és kendező kendőt kell szőnie, egy darab forgácsból pedig osztovátát és vetőt kell készítenie. A talpraesett válaszok hallatán a király feleségül választja a lányt. A lány azonban nem akar királyi palotába költözni, ezért átkot mond magára, s az beteljesedik rajta. Látjátok tehát, hogy a népballadában Mátyás király már nem főszereplő, s a ballada teljesen felszámolja a tréfás történet derűjét.
A feudális fejedelem korának emlékét több monda is megőrizte. Ezekben a történetekben feltűnnek tehetséges fegyverforgatói, hadvezérei. Kinizsi Pál egy szerb származású máramarosi molnár fia volt, Mátyás király hadvezére. Hősiességéért a király várat ajándékozott neki. Fél kézzel malomkőre tett pohárból kínálja vízzel a fejedelmet (vagy Vastag Balázs leányát), fogával emeli magasba az egyik törököt. Más mondákban a harcban Toldi Miklós siet a király segítségére.
Mátyás király igazi tetteit históriás énekek mondják el. Ezek halála után közismertek voltak, azonban csak kevés maradt meg belőlük írott formában. A Szabács viadala Szabács várának bevételét örökíti meg, ez a vers 1871-ben bukkant fel.
Érdekes módon a szomszédos népek, a horvátok és a szerbek a folklórjukban sokkal több történetet megőriztek a mi királyunkról. Szerb hősének mondja el azt, hogy csodás jel jövendölte meg Mátyás királlyá válását. Jankó király (Hunyadi János) feleségét arra kéri, hogy a királyválasztásra hozza fel Budára a kisfiukat. A királyi koronát a magasba dobják, s akinek a fejére száll, az lesz a király. Az égiek választottja a gyermek Mátyás, a felnőttek haragja közepette a korona harmadszor is őt keresi meg. A szerb és a horvát népköltészet számon tartja a törökellenes harcok, a Bécs elleni ostrom epizódjait, Mátyás feleségszerzését, felesége török fogságba kerülését. Egy szlovén hősének pedig azt mondja el, hogy Mátyás király Isten tanácsára a pokolból visszahozza frissen meghalt édesanyját vagy feleségét. A csehek, a szlovákok, az ukránok és ruszinok szintén Mátyás-történeteket őriznek szájhagyományukban.
Láthatjátok tehát, hogy Mátyás király népszerű alakja történelmünknek. Emlékét azonban elsősorban nem a magyar népmese őrizte meg.
A Mátyás királlyal kapcsolatos emlékek kutatója Kríza Ildikó. A Mátyás-hagyomány évszázadai címmel 2007-ben tette közzé vonatkozó vizsgálódásainak eredményeit.

Megjelent a Cimbora 2013/4-es számában