Archívum ARCHÍVUM Facebook Link Fej shape shape shape shape shape

Farkas Kinga

Nadselű és nagy sikerű csínytevések

Cimbirodalom

Benedek Elek Cimborájában több évfolyamon keresztül jelentek meg Öcsike nadselű gondolatai és csínytevései. Az ezelőtti, Jó Pajtásban közölt részeket később könyv formájában olvashatták az erdélyi gyerekek, hiszen a Cimbora könyvtárában megjelent műveket kedvezményes áron vásárolhatták meg az előfizetők, sőt, meg is nyerhették azokat, ha rejtvényeket készítettek vagy válaszoltak a pályázati felhívásokra.

Nadselű és nagy sikerű csínytevések
A kisbaconi kertben jobbról balra: Benedek László, Lengyel Dénes és Éva. Benedek Elek ölében Benedek András és Lengyel Tamás, felesége ölében Benedek István, azaz Öcsike.)

Nem volt titok akkor sem, hogy Öcsike egyike Elek nagyapó valóságos unokáinak (amúgy minden gyermeket unokájának fogadott képletesen). Benedek Marcell kisfiáról, Benedek Istvánról van szó. Az eleinte selypítő kisfiú (innen ered a családi körben sokat emlegetett – s később a Cimborát és a Jó Pajtást olvasó magyar gyerekek szótárában meghonosodott – nadselű, azaz nagyszerű szó is) az évek során felnő, és már ő maga írja levélformában „nadselű” gondolatait szeretett nagyapója lapjába. Az 1925-ös, 1926-os év folyamban megjelenő írások alatt ennyi áll:

„A másolat hiteléül: Elek nagyapó”.

Benedek Istvánról (1915–1996) sok mindent tudhatunk, hiszen az élénk fantáziájú kisfiúból tudós felnőtt lett, pszichiáter orvosként Budapest legjelentősebb klinikáján dolgozott, a neves Szondi Lipót tanítványaként József Attila szerelmével, Illyés Gyula későbbi feleségével, Kozmutza Flórával és Mérei Ferenccel együtt. Barátja volt a tragikus sorsú fiatal költőnek, Karinthy Frigyes fiának, Karinthy Gábornak. Behatóan foglalkozott Semmelweis Ignác életművének feltárásával. Irodalmi érdeklődése megmaradt, szakmai munkái mellett számos regényt írt (Kisvárosi történet, 1961; Beszélgetés ideges emberekről, 1963; Ember és gyerek, 1965; Három ing, 1966; Csineva, 1968–1983). Ady Endre szerelmei és házassága című munkája 1992-ben jelent meg.

Elöl: Lőrincz Júlia, Benedek István (Öcsike) és Lengyel Mária. Ülnek: Benedek Marcell, Győri Lujza, Benedek Elek és felesége, Lőrincz Zsuzsa, Benedek Mária és Lengyel Miklós. Állnak: Lengyel Dénes, Benedek Rózsa, Lengyel Éva, Benedek András és Flóra

Elöl: Lőrincz Júlia, Benedek István (Öcsike) és Lengyel Mária. Ülnek: Benedek Marcell, Győri Lujza, Benedek Elek és felesége, Lőrincz Zsuzsa, Benedek Mária és Lengyel Miklós. Állnak: Lengyel Dénes, Benedek Rózsa, Lengyel Éva, Benedek András és Flóra

Így mutatja be Benedek Elek olvasó-unokáinak az ő valóságos kis Öcsikéjét, akinek történeteivel azután két esztendőn át szórakoztatja a Cimbora közönségét:

Mielőtt elmesélném nektek, hogyan porolták ki Öcsikét, bemutatom nektek, mert ezután többször lesz vele találkozásotok a Cimborában. Öcsike Elek nagyapó unokája, mégpedig a tizenegy valóságos unoka közt időrendben a hatodik. Ha jól számolom, most a nyolcadik esztendőt tapossa, de már esztendők óta mulattatja odaát, Magyarországon, az ő pajtásait „nadselű” gondolataival. Ezek a gondolatok igen vidám gondolatok, de rendszerint szomorúan végződnek. Oly szomorúan, hogy Elek nagyapó szíve is sajog belé, nem csak az Öcsike – nadrágja. De hát mégis csak megírtam e „nadselű” gondolatokat, egy az, hogy mulassanak valóságos és nem valóságos unokáim, s no meg: okuljanak is azokból. Öcsikének különféle „nadselű” gondolataiból már könyv is jelent meg Pesten, egyszer talán majd ti is fogjátok olvasni, nem csak a magyarországi gyerekek. Egyelőre elégedjetek meg azokkal a „nadselű” gondolatokkal, amik a Cimborában fognak megjelenni. Öcsike három esztendeig nem látta, mert nem láthatta Elek nagyapó kertjét. Három nyáron a Balaton mellett sóhajtozott a kisbaconi szabadság után, ahol nem állítja meg a csősz bácsi, kedve szerint nyargalhat a kertben, felmászhat a fákra, a széna meg a szalmakazalra, ehetik annyi gyümölcsöt, amennyi csak belefér.
Ez a mennyei boldogság végtelenül meghatotta Öcsikét, s a legkomolyabban kijelentette, hogy ezen túl csak az erdélyi gyermekekkel közli az ő „nadselű” gondolatait. Erre kezet is adott Elek nagyapónak, ki viszont kézadással kötelezte magát, hogy ezeket a „nadselű” gondolatokat tőle telhetően megírja és kinyomtatja a Cimborában. A magyarországi gyerekek éppen eleget nevettek a „nadselű” gondolatokkal járó kiporoláson, hadd nevessenek most az erdélyi gyerekek. Szórul-szóra így mondá Öcsike, én meg erre ráütém a pecsétet, s megkezdem a vidám-szomorú történetet. (Cimbora, 1922/36.)

Megjelent a Cimbora 1924/31. számában

Megjelent a Cimbora 1924/31. számában

Száz éve jelent meg az első Cimbora

Farkas Kinga

Száz éve jelent meg az első Cimbora

Cimbirodalom

Jó gyermekek képes hetilapja alcímmel 1922 februárjában jelent meg az első Cimbora, amelynek aztán a 29., 1922. augusztus 27-ei számától megszűnéséig (1929. július 14.) Benedek Elek volt a főszerkesztője. 2009-ben, születésének 150. évfordulóján sorozatban emlékeztünk meg a névben és szellemben egyaránt lapelődünknek tekintett Cimbora hajdani főszerkesztőjéről.

Read More