
Farkas Kinga
Farkas Kinga szerkesztő, tanár. 1997 óta a Cimbora szerkesztője, 2002 óta főszerkesztője.

Vadállatok bolondja
Ahol az irodalom és a természetvédelem találkozik
Kézfogás az irodalommal
„Ne feledd, az állatoknak és növényeknek nincs érdekképviselete a parlamentben, nem tudnak ülősztrájkba fogni, senki más nem emelhet szót a nevükben, értük, csak mi, emberi lények, akik nem birtokoljuk őket, de megosztjuk velük a Földet, ahol élünk.” (Gerald Durrell: Fogjál nekem kolóbuszt)


Amikor a költészet kiölti anyanyelvét
Derűs irodalomóra Lackfi Jánossal
Közelképben
„Témáimat sokszor saját gyermekeim és iskolatársaik életéből merítem, hozzáragasztgatva az anyaghoz saját kiskorom emlékeit. Mondhatni, iskolafolyosókon lesem el, mit mondanak egymásról a gyermekek, fiúk a lányokról, lányok a fiúkról, fiúk-lányok a morc takarító néniről vagy a szigorú igazgatóról” – Lackfi János a Cimborában.


Betűkalandok, szövegvarázslatok
Derűs irodalomóra Kukorelly Endrével
Közelképben
„Van a helyes beszéd, és van az irodalom. Lehet, hogy most meghökkentőt fogok mondani, de az irodalom nem egyenlő a helyes beszéddel. Amikor te megírsz egy dolgozatot, fogalmazást, akkor pontosan kell használnod a nyelvet, helyesen kell írnod. Ha irodalmat írsz, már más a helyzet, akkor őszinte vagy, és úgy használod a nyelvet, amilyen te vagy, nem érdekel, hogy helyes-e vagy sem, hanem úgy írod, ahogy jön belőled.” – 2008. március 19-én a Cimbora Derűs irodalomóráján Kukorelly Endrével beszélgettek sepsiszentgyörgyi diákok.


A Pál utcai fiúk vidéki változatát éltük…
Beszélgetés Kiss Ottóval
Közelképben
„Amikor gyerekkönyvet írok, egy kicsit én is gyerek leszek megint, és gyereknek lenni jó, még ha abban a korban ez nem is tűnik mindig így” – Kiss Ottóval 2005-ben beszélgettünk Sepsiszentgyörgyön.


A nyelv szépsége, gazdagsága növekedjen a gyermekben...
Beszélgetés Kányádi Sándorral
Közelképben
„Egyik kedvenc hasonlatommal élve: a vers olyan, mint a lábbeli. Lelki lábbeli. Éppen ezért mondom, amikor megkérdezik tőlem, hogy hogyan kell mondani ezt vagy azt a verset, a válaszom, hogy úgy, ahogy a lábbelit hordod: mindenki a saját lelki tyúkszeme, lúdtalpa szerint.” – Kányádi Sándorral 2011-ben beszélgettem Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Kollégiumban tartott Derűs irodalomóra után.


Elmerészkedni a szakadék széléig és ott megállni...
Derűs irodalomóra Dóka Péterrel
Közelképben
„Amikor A kék hajú lányt írtam, nagyon dühös voltam: úgy éreztem, én már nagyon nem akarok több olyan gyermekkönyvet olvasni, amelyik szóvirágok segítségével kapirgálja a felszínt. Ennek épp az ellenkezője volt a szándékom: komoly dolgokról mesélni – ami nem is működött, amikor hangzatosan próbáltam megírni” – 2014 áprilisában Dóka Péter volt a Cimbora Derűs irodalomórájának vendége Sepsiszentgyörgyön.


Versbújócskák, avagy a kifejezés próbái
Beszélgetés Kovács András Ferenccel
Közelképben
„A vers számomra, akárcsak a zene, empátiát és érezni tudást, keresést és nyitottságot is jelent. Fölfogni, megragadni, s olykor a szívünkkel is megérteni valamit mindabból, amiben létezünk ebben a csodálatos és titokzatos mindenségben...”– Kovács András Ferenc a Cimborában


A légszomjból születő csodák költője
Beszélgetés Ferenczes Istvánnal
Közelképben
„Karácsonykor születtem. Havazott.Anyám lázban játszotta Máriát.Apám ács volt. Félte a csillagot –Vállapján hozta a három király."(Karácsonyi félszonettek)
