A gondolatolvasó koalamackó sehogyan sem tar­tozott senkihez. Nem erről a vidékről származott. Nem is ismerte senki. Nem is illett ide. Nem passzolt a tájhoz. De itt volt – Molnár Vilmos meséje.

Fene tudja, hogy van ezekkel a lüdérckékkel, sehogy sem lehet kiigazodni rajtuk. A tegnap is mi történt? Fel akarok menni a legjobb barátomhoz, amilyen barom ő is, pont a tizediken lakik, hát mondok: hadd megyek a lifttel. Le is hívom hamarjában, be is szállok ügyesen, s már éppen akarnám nyomni a gombot, amikor nyílik a liftajtó, s hát egy lüdércke áll előttem, hogy hát ő is lifttel szeretne jönni, s legyek szíves, engedjem be – Molnár Vilmos meséi

Egy esős délutánon megértettem, hogy elveszí­tettük a hidegháborút. Anyu jött be a szobámba (apu volt szobájába). A szőnyegen elnyúlva olvastam, anyu leült az ágyra, egy darabig az orosz író regényéről be­szélgettünk, majd a sötét viharfelhőkről, megkérdezte, hogy kérek-e még tejberizset, mire elmondtam, hogy két adagot már elpusztítottam, végül közölte, hogy születni fog még egy testvérkém. Ki hitte volna, hogy a vereség is ilyen szép tud lenni?! Mint anyu – részletek Filip és Matei Florian Kölyök utca című regényéből Lövétei Lázár László fordításában.

Hajnalodott. A falubeliek arra ébredtek, hogy sűrű köd gomolyog a közeli sziklás fok körül. Mintha éneket és dobok hangját hallották volna a köd irányából, de senkit sem láttak.

Most még inkább haraptak a halak. Egyiket a másik után húzták ki a vízből a fiúk, és minden újabb hal újabb izgalmat jelentett. Teljesen megmámorosodtak a nagy kupacnyi lazac látványától, rohantak velük a tűzhöz.

Kicsivel azután, hogy letelt az előírt nyolc nap, transzba esett. Akkorra a bőre már majdnem teljesen áttetszővé vált az étel és ital hiányától, pillantása üveges volt. Ahogy a szellemek közelségét megérezte, táncba fogott, és kis idő múlva már csak pörgött, pörgött saját maga körül.

Tlingit mese

Aznap este a szegény ember zajt hallott odakintről: mintha egy hatalmas terhet dobott volna le valaki a földre a ház előtt. Ahogy kinézett, egy óriási kosarat látott az ajtó előtt.

A fiatalember keresztbe fonta mellén a karját, és azt mondta: – Nincs nálam fegyver.Most megnézhetitek, hogyan hal meg egy Feketelábú. Nem félek tőletek – Frank B. Linderman meséje.