Istenek szent fái
Barangoló
Évezredekkel ezelőtt legendák születtek az ókor isteneinek fáiról, lombkoronáikban lakó istenségekről, szellemekről. Őseink a szent fák alatt tanácskoztak, törvénykeztek, ott választottak sírhelyet vezetőiknek. A viharokkal dacoló fák – talán mert életük hasonlít az emberekéhez: egyenesen állnak, éveken át növekednek, termést hoznak, megöregednek, végül meghalnak – az idők során jelképekké váltak.
Új hold, új király
Történetek a palackból
Amint azt említettük már, a világ különböző tájain a Napot és a Holdat házastársakként tartják számon. Hol epekednek egymásért, hol viszályban állnak egymással. Ebből kiindulva Szibériában (szölkup, két népek) találtak magyarázatot a Hold sarlószerű alakjára.
Szerelmes a Nap a Holdba
Történetek a palackból
Talán ti is ismeritek a népdalunkat, amelyben ezt énekeljük. A Nap tehát szerelmes férfi, a Hold pedig csábító hölgy. Ez akár meglepő is lenne, ha más történetekből már korábbról nem tudnánk, hogy az égen egymást váltó Nap és a Hold epekednek egymásért. A két égitest antropomorf* tulajdonsága a legtöbb nép mitológiájában megtalálható. Hol lánytestvérek (szibériai népek), hol fivérek (ezek ikermítoszok), hol pedig házastársak.
Honnan erednek a növények
Történetek a palackból
Bizonyára emlékeztek még, hogy nemrég olvashattatok itt a növényekhez kapcsolódó hiedelmekről. Most a növények keletkezését elmesélő apokrif történeteket tekintjük át. A mitológia szerint ugyanis a növények létezése és tulajdonságaik mitológiai lényekkel való kapcsolatukkal magyarázhatóak. Mózes első könyve a világ teremtését mondja el. A keresztény Isten a második napon népesítette be növényekkel a szárazföldet. S miután az embert is megalkotta, a növényeket neki rendelte alá.
Az állatok mítosza
Történetek a palackból
A finn eposz, a Kalevala mondja el, hogy a búvárkacsa tojja a meg azt a tojást, amelyből a világ (az ég, a csillagok, a nap és a hold, a föld és az óceán) létrejön. A Csendes-óceán partjain élő indiánok úgy tudják, a holló elrabolta a Szürke Sastól a napot, a holdat, a csillagokat, a tüzet és a vizet, s azokat az embereknek ajándékozta. A Jeges-tenger közelében élő szamojéd nép tagjai, a nyenyecek úgy tudják, a tűz használatát a jegesmedvétől tanulták el.
Az első ember születése
Történetek a palackból
Isten megteremtette az eget és a földet, különválasztotta a szárazföldet és a vizeket, a világosságot és a sötétséget, növényekkel, állatokkal és madarakkal népesítette be a földet, a vizeket és a levegőt, ezután létrehozta az első emberpárt, s a föld urává tette őket. A teremtésnek ezt a részét antropogenézisnek nevezzük, a történetet pedig antropogonikus mítosznak. A mi történetünk szerint a keresztény isten az embert a szóval teremtette, a teremtés hatodik napján, a maga képmására, egyszerre a férfit és a nőt. A teremtésnek ezek a részletei mind-mind figyelemre méltóak, mert sajátosak.
Hogyan lett a világ
Történetek a palackból
Számunkra, keresztény emberek számára Mózes I. könyve mondja el, hogyan született a világ. S habár bizonyára emlékeztek rá, idézzük fel együtt a történetet. A teremtő legelőször különválasztotta az eget és a földet, a világosságot és a sötétséget, az égi vizeket a földi vizektől. Ezután az égen megteremtette a napot és a holdat, a földön különválasztotta a szárazföldet és a vizeket, majd az eget, a földet és a vizeket élőlényekkel népesítette be, a szárazföldre növényeket teremtett. Utoljára megteremtette az embert.