
Vöröske (7.)
Keresztapa
Cimbirodalom
Lepic asszony néha megengedi Vöröskének, hogy meglátogassa a keresztapját, sőt, azt is, hogy nála aludjon. Magányos és mogorva öregember, aki minden idejét horgászással vagy a szőlőben tölti. Senkit sem szeret, egyedül Vöröskét hajlandó elfogadni.



Vöröske (5.)
A fürdő
Cimbirodalom
Mivel hamarosan négyet üt az óra, Vöröske izgatottan felébreszti Lepic urat és a bátyját, Félixet, akik a kertben, a diófák árnyékában alusznak.


Vöröske (4.)
A lucerna
Cimbirodalom
Vöröske és bátyja a vecsernyéről igyekeznek haza, és nagyon sietnek, mert közeleg a négyórai uzsonna ideje. Félix, a nagy testvér, vajjal vagy lekvárral kent kenyérre számíthat, Vöröske pedig semmivel kent kenyérre, mert elhamarkodottan próbálta játszani a nagy embert, és kijelentette, hogy ő nem torkos. Szereti viszont az egyszerű dolgokat, rendszerint odaadással majszolja az üres kenyeret, és ma este is gyorsabban szedi a lábát, mint bátyja, hogy első lehessen az asztalnál.



Vöröske (2.)
Csak a kutya...
Cimbirodalom
Lepic úr és Ernestine a lámpa alatt könyökölve olvasnak, előbbi az újságot, utóbbi a jutalomkönyvét. Lepic asszony kötöget, Félix a lábát melengeti a kandallónál, Vöröske a padlón üldögél, és elmúlt dolgokra gondol. Pyrámusz, aki gyékényen szunyókált, hirtelen morogni kezd.


Vöröske (1.)
A tyúkok
Cimbirodalom
Jules Renard a 19. század második és a 20. század első felének, a magyar közönség által kevésbé ismert írója. Egyik legismertebb műve Naplója. Az irodalmi szóbeszéd szerint Sommerset Maugham angol író Renard hatására döntött úgy, hogy közzéteszi eredetileg asztalfióknak írt naplójegyzeteit. Ebben a művében bontakozik ki legteljesebben tömör, tűpontos fogalmazásmódja, könyörtelen iróniája.


Irodalmi kalandozások az Óperenciás-tengeren túlra (7.)
Az utazás sötét oldala
Cimbirodalom
Utazni kaland. Utazni öröm. Néha azonban veszélyek és megpróbáltatások várnak az utazóra. Egzotikus vidékeken, trópusokon, vad törzsek, helyi kiskirályok, netán gonosztevők, kalózok által uralt vidékekre tévedhet az utazó, ahol a túlélés már főnyereménynek számít. De néha nem várt irányból bukkannak fel a veszélyek, akár az útitársak részéről is. Az óceáni hajóutak hetekig vagy akár hónapokig is eltartottak. A hajó utasai ez idő alatt sajátos kis közösséggé, társadalommá kovácsolódtak, klikkekkel, csoportokkal, vezérekkel ... és természetesen konfliktusokkal.


Irodalmi kalandozások az Óperenciás-tengeren túlra (6.)
Egy nonkonformista világutazó: Jakabos Ödön
Cimbirodalom
A mesés Kelet évszázadok óta izgatja az utazók fantáziáját. Nem véletlen, hogy Kolumbusz Kristóf is Indiába akart eljutni új úton, amikor véletlenül felfedezte Amerikát, az Újvilágot, amelyet nem ismert még az európai ember, nem volt tudomása felfedezéséről. Keletről viszont mindig is tudott, de a távolság, a kevéssé biztonságos utak miatt nehezen elérhető volt, így a nyugati ember tudása az egzotikus Keletről inkább a mesék és a legendák világába tartozott.


Irodalmi kalandozások az Óperenciás-tengeren túlra (5.)
Úton lenni boldogság... – Bölöni Farkas Sándor Észak-Amerikában
Cimbirodalom
Bölöni Farkas Sándor az erdővidéki Bölönben született 1795-ben, székely katonacsalád gyermekeként, és ez nagyban meghatározta sorsát. A szomszédos Nagyajtán napvilágot látott Kriza János sorai – „Erdővidék az én hazám, / Katonának szült az anyám” – tökéletesen megfogalmazzák ezt az állapotot.


Irodalmi kalandozások az Óperenciás-tengeren túlra (4.)
Romantikus tájképfestő az őserdőben
Cimbirodalom
Kolumbusz Kristóf Indiába akart eljutni még nem járt útvonalon – és véletlenül felfedezett egy új kontinenst. Ettől kezdve az európai ember lázasan igyekezett felfedezni a végtelen és újdonságokban, meglepetésekben, kincsekben kimeríthetetlennek ígérkező földgolyóbist.


Irodalmi kalandozások az Óperenciás-tengeren túlra (3.)
Kedves vademberek: Louis Antoine de Bougainville nagy utazása
Cimbirodalom
A címbeli név ismerősen csenghet minden hobbikertésznek. A bougainvillea ugyanis Dél-Amerikából származik, népszerű, mutatós dísznövény, amely épp a 18. századi francia világutazóról kapta a nevét.


Irodalmi kalandozások az Óperenciás-tengeren túlra (2.)
Távoli szigeteken: Cook kapitány Tahitin
Cimbirodalom


Irodalmi kalandozások az Óperenciás-tengeren túlra (1. rész)
Cimbirodalom
Az utazás (bolyongás, kalandozás) az egyik legrégibb és leggyakoribb téma az irodalomban – gondoljunk csak az Odüsszeiára. A távoli kontinensek, tengerek, szigetek felfedezése közkedvelt regénytéma volt a 18. és a 19. században. Az utazás, a Föld felfedezésének szenvedélye képezte tárgyát az egész világon közkedvelt ifjúsági író, Jules Verne életművének.


Afrikai történet (3)
-részlet-
Cimbirodalom
A főhős izgalmas alkudozás után szép summát kap a táltos tehén, Marafudián által birtokába jutott aranyrögért. Ám nem tud hazautazni falujába, mert aznap már nem indul autóbusz. Így ismét Alihoz fordul segítségért, aki szívesen befogadja őt szegényes házába éjszakára, de előbb elviszi őt unokatestvéréhez, Lallához, aki elhunyt feleségét gyászolja. Lalla, akárcsak hősünk testvérbátyja, Dafy, Dubajba ment munkát keresni, ahonnan felesége halála miatt kellett visszatérnie. Dalla Dubajban találkozott Dafyval, de ő sem tudott róla újabb hírekkel szolgálni, ami mélységesen elszomorítja Tafát. Hogy bánatát enyhítse, sétálni indul, megtapasztalva, mennyire önmagára utalt és kiszolgáltatott lehet az ember egy nagyvárosban.


Afrikai történet (2.)
-részletek-
Cimbirodalom
A történet főhőse, miután eladja a család minden vagyonát jelentő egyetlen tehenet, Marafudiánt, akiről kiderül, hogy nem közönséges jószág, inkább a népmesék táltosához hasonló lény, annak ajándékát, az aranyröggé vált könnycseppet elviszi a városba, hogy pénzzé tegye, és ezzel megmentse önmagát és nagyobb testvére otthon maradt családját a biztos éhhaláltól. Az egyszerű afrikai pásztorfiú találkozása a város világával számos kihívást tartogat számára, fájdalmas élményekkel, tapasztalatokkal gazdagodik, de talpraesettsége és szíve átsegíti őt a nehézségeken.
