A ház, amelyben lakunk, egy meredeken kapaszkodó, koszos utcában áll, amelynek tetejéről az egész vidéket belátni, de ahol nem járnak kocsik, csak fával rakott szekerek, a lovakat ösztökével biztatják a kocsisok. Előreszegett fejjel, meg-megcsúszó patával haladnak, nyelvük kilóg, bőrük párállik.

Jules Vallès Dél-Franciaországban született 1832-ben. Lázadó, mindig elégedetlen alkat volt, aki a 19. század összes francia forradalmában aktívan részt vett. Egyik vezető egyénisége volt az 1871-es párizsi kommünnek (abban az évben, rövid ideig, Párizsban a köznép ragadta magához a hatalmat, egyenlőségen alapuló rendszert vezetve be; a kommün támogatóit kommünárdoknak nevezték). A kommün bukása után, a rá mért halálos ítélet elől kénytelen Angliába menekülni. 1885-ben hunyt el.Jacques Vingtras című, háromrészes önéletrajzi regénye bizonyult irodalmi munkássága legmaradandóbb darabjának. Az első kötetben, amely a L’enfant (A gyermek) címet viseli, gyermekkora viszontagságait meséli el. A konok, önfejű gyermek mindig szembement szülei akaratával, akik minden áron engedelmes, tekintélytisztelő polgárt szerettek volna nevelni fiukból.

A horog

Vöröske a kifogott halait pucolja. Küllő, küsz, de van néhány sügér is. Késsel levakarja a pikkelyeket, felvágja a hasukat, átlátszó úszóhólyagjukat a talpával pukkasztja ki. Összegyűjti a belsőségeket a macskának. Lázasan iparkodik, a fehéren habzó tál fölé hajolva, és vigyáz, nehogy összevizezze magát.

Keresztapa

Lepic asszony néha megengedi Vöröskének, hogy meglátogassa a keresztapját, sőt, azt is, hogy nála aludjon. Magányos és mogorva öregember, aki minden idejét horgászással vagy a szőlőben tölti. Senkit sem szeret, egyedül Vöröskét hajlandó elfogadni.

Vöröske válogatott levelei apjához és annak néhány válasza

A fürdő

Mivel hamarosan négyet üt az óra, Vöröske izgatottan felébreszti Lepic urat és a bátyját, Félixet, akik a kertben, a diófák árnyékában alusznak.

A lucerna

Vöröske és bátyja a vecsernyéről igyekeznek haza, és nagyon sietnek, mert közeleg a négyórai uzsonna ideje. Félix, a nagy testvér, vajjal vagy lekvárral kent kenyérre számíthat, Vöröske pedig semmivel kent kenyérre, mert elhamarkodottan próbálta játszani a nagy embert, és kijelentette, hogy ő nem torkos. Szereti viszont az egyszerű dolgokat, rendszerint odaadással majszolja az üres kenyeret, és ma este is gyorsabban szedi a lábát, mint bátyja, hogy első lehessen az asztalnál.

Az éjjeliedény

Csak a kutya...

Lepic úr és Ernestine a lámpa alatt könyökölve olvasnak, előbbi az újságot, utóbbi a jutalomkönyvét. Lepic asszony kötöget, Félix a lábát melengeti a kandallónál, Vöröske a padlón üldögél, és elmúlt dolgokra gondol. Pyrámusz, aki gyékényen szunyókált, hirtelen morogni kezd.

A tyúkok

Jules Renard a 19. század második és a 20. század első felének, a magyar közönség által kevésbé ismert írója. Egyik legismertebb műve Naplója. Az irodalmi szóbeszéd szerint Sommerset Maugham angol író Renard hatására döntött úgy, hogy közzéteszi eredetileg asztalfióknak írt naplójegyzeteit. Ebben a művében bontakozik ki legteljesebben tömör, tűpontos fogalmazásmódja, könyörtelen iróniája.

Az utazás sötét oldala

Utazni kaland. Utazni öröm. Néha azonban veszélyek és megpróbáltatások várnak az utazóra. Egzotikus vidékeken, trópusokon, vad törzsek, helyi kiskirályok, netán gonosztevők, kalózok által uralt vidékekre tévedhet az utazó, ahol a túlélés már főnyereménynek számít. De néha nem várt irányból bukkannak fel a veszélyek, akár az útitársak részéről is. Az óceáni hajóutak hetekig vagy akár hónapokig is eltartottak. A hajó utasai ez idő alatt sajátos kis közösséggé, társadalommá kovácsolódtak, klikkekkel, csoportokkal, vezérekkel ... és természetesen konfliktusokkal.

Egy nonkonformista világutazó: Jakabos Ödön

A mesés Kelet évszázadok óta izgatja az utazók fantáziáját. Nem véletlen, hogy Kolumbusz Kristóf is Indiába akart eljutni új úton, amikor véletlenül felfedezte Amerikát, az Újvilágot, amelyet nem ismert még az európai ember, nem volt tudomása felfedezéséről. Keletről viszont mindig is tudott, de a távolság, a kevéssé biztonságos utak miatt nehezen elérhető volt, így a nyugati ember tudása az egzotikus Keletről inkább a mesék és a legendák világába tartozott.

Úton lenni boldogság... – Bölöni Farkas Sándor Észak-Amerikában

Bölöni Farkas Sándor az erdővidéki Bölönben született 1795-ben, székely katonacsalád gyermekeként, és ez nagyban meghatározta sorsát. A szomszédos Nagyajtán napvilágot látott Kriza János sorai – „Erdővidék az én hazám, / Katonának szült az anyám” – tökéletesen megfogalmazzák ezt az állapotot.

Romantikus tájképfestő az őserdőben

Kolumbusz Kristóf Indiába akart eljutni még nem járt útvonalon – és véletlenül felfedezett egy új kontinenst. Ettől kezdve az európai ember lázasan igyekezett felfedezni a végtelen és újdonságokban, meglepetésekben, kincsekben kimeríthetetlennek ígérkező földgolyóbist.

Kedves vademberek: Louis Antoine de Bougainville nagy utazása

A címbeli név ismerősen csenghet minden hobbikertésznek. A bougainvillea ugyanis Dél-Amerikából származik, népszerű, mutatós dísznövény, amely épp a 18. századi francia világutazóról kapta a nevét.