Szőcs Imre

Bohumil Hrabal

Valahol az Elba partján járunk, Csehországban, Prága közelében, egy Nymburk nevű kisvárosban, az első világháborút követő első években. Bohumil Hrabal, neves cseh író, aki a magyar olvasóközönség körében nagy népszerűségnek örvend, a világháború kitörésének évében, 1914-ben született.

Louis-Ferdinand Céline

Louis-Ferdinand Céline-nek (1894–1961) hazájában, bár a 20. század talán legnagyobb francia regényírója, nem állítanak szobrokat, nem jelöli emléktábla az épületeket, ahol hosszabb-rövidebb ideig lakott, alkotott, nem neveztek el róla könyvtárakat, általános iskolákat, utcákat vagy tereket. Egyszerű magyarázata van ennek: Céline a francia irodalom engedetlen rosszfiúja, olyan fekete bárány, mint amilyenből az általános iskola szinte kivétel nélkül minden osztályában találni egyet-egyet.

Andrè Gide és Mircea Cărtărescu

A gyermekkor elmaradhatatlan része a játék. Így volt ez minden korban. De talán a felnőttek számára is ugyanolyan fontos, hiszen az ember játszó lény. Johann Huizinga neves holland művelődéstörténész pedig egyenesen a homo ludens (játszó ember), nem a homo sapiens (gondolkodó ember) megnevezést tartotta találóbbnak.

Francois René de Chateaubriand és Pablo Neruda

Gyermekkorban minden lehet játék, még a háború is. Szinte minden felnőtt őriz gyermekkorából valamilyen emléket hógolyócsatákról, számháborúkról, erdőn-mezőn-fészerben lezajlott indiánosdiról, amikor „az ellenséges törzsek a csatabárdot kiásták”, szomszédos utcák, tömbházak „bandái” között lezajlott ádáz rivalizálásokról.

Eugène Ionesco és Romain Gary

A bunyó szinte szervesen hozzátartozik a gyermekkorhoz – vagy annak bizonyos szakaszaihoz, legalábbis a fiúknál. Habár néha a lányoknál is felmerülhet a kérdés, hogy ki az erősebb. Sajnos, azonban, az ártatlan vagy kevésbé ártatlan csetepatékon túl ott van a felnőttek részéről érkező vagy a világban megtapasztalt erőszak, amit nem könnyű feldolgozni a gyermeki léleknek.

Molyda Szymusiak

Az alábbiakban részleteket olvashattok Molyda Szymusiak A kövek fognak kiáltani című könyvéből. A szerző lengyel hangzású nevét azután vette fel, miután Párizsban emigráns lengyel nevelőszülők vették örökbe. Történetét nevelőszüleinek mondta tollba. A dőltbetűs sorokban, a részletek előtt, összefoglaljuk az ezek megértéséhez szükséges információkat.

Luis Buñuel

Luis Buñuel spanyol­-mexikói filmrendező a filmtörténet egyik legismertebb alakja. 1900-­ban született egy nagyobbacska faluban, az aragóniai Calandában. Utolsó leheletem című önéletrajzában úgy emlékszik szülőfalujára, mint olyan, külvilágtól elzárt helyre, ahol megállt az idő. Itt az évszázados hagyományok által megszabott mederben folyt az élet.

Az utazás sötét oldala

Utazni kaland. Utazni öröm. Néha azonban veszélyek és megpróbáltatások várnak az utazóra. Egzotikus vidékeken, trópusokon, vad törzsek, helyi kiskirályok, netán gonosztevők, kalózok által uralt vidékekre tévedhet az utazó, ahol a túlélés már főnyereménynek számít. De néha nem várt irányból bukkannak fel a veszélyek, akár az útitársak részéről is. Az óceáni hajóutak hetekig vagy akár hónapokig is eltartottak. A hajó utasai ez idő alatt sajátos kis közösséggé, társadalommá kovácsolódtak, klikkekkel, csoportokkal, vezérekkel ... és természetesen konfliktusokkal.

Egy nonkonformista világutazó: Jakabos Ödön

A mesés Kelet évszázadok óta izgatja az utazók fantáziáját. Nem véletlen, hogy Kolumbusz Kristóf is Indiába akart eljutni új úton, amikor véletlenül felfedezte Amerikát, az Újvilágot, amelyet nem ismert még az európai ember, nem volt tudomása felfedezéséről. Keletről viszont mindig is tudott, de a távolság, a kevéssé biztonságos utak miatt nehezen elérhető volt, így a nyugati ember tudása az egzotikus Keletről inkább a mesék és a legendák világába tartozott.

Úton lenni boldogság... – Bölöni Farkas Sándor Észak-Amerikában

Bölöni Farkas Sándor az erdővidéki Bölönben született 1795-ben, székely katonacsalád gyermekeként, és ez nagyban meghatározta sorsát. A szomszédos Nagyajtán napvilágot látott Kriza János sorai – „Erdővidék az én hazám, / Katonának szült az anyám” – tökéletesen megfogalmazzák ezt az állapotot.

Romantikus tájképfestő az őserdőben

Kolumbusz Kristóf Indiába akart eljutni még nem járt útvonalon – és véletlenül felfedezett egy új kontinenst. Ettől kezdve az európai ember lázasan igyekezett felfedezni a végtelen és újdonságokban, meglepetésekben, kincsekben kimeríthetetlennek ígérkező földgolyóbist.

Kedves vademberek: Louis Antoine de Bougainville nagy utazása

A címbeli név ismerősen csenghet minden hobbikertésznek. A bougainvillea ugyanis Dél-Amerikából származik, népszerű, mutatós dísznövény, amely épp a 18. századi francia világutazóról kapta a nevét.

Távoli szigeteken: Cook kapitány Tahitin

Az utazás (bolyongás, kalandozás) az egyik legrégibb és leggyakoribb téma az irodalomban – gondoljunk csak az Odüsszeiára. A távoli kontinensek, tengerek, szigetek felfedezése közkedvelt regénytéma volt a 18. és a 19. században. Az utazás, a Föld felfedezésének szenvedélye képezte tárgyát az egész világon közkedvelt ifjúsági író, Jules Verne életművének.

Elie Wiesel és Kertész Imre