Az utazás (bolyongás, kalandozás) az egyik legrégibb és leggyakoribb téma az irodalomban – gondoljunk csak az Odüsszeiára. A távoli kontinensek, tengerek, szigetek felfedezése közkedvelt regénytéma volt a 18. és a 19. században. Az utazás, a Föld felfedezésének szenvedélye képezte tárgyát az egész világon közkedvelt ifjúsági író, Jules Verne életművének.

-részlet-

A főhős izgalmas alkudozás után szép summát kap a táltos tehén, Marafudián által birtokába jutott aranyrögért. Ám nem tud hazautazni falujába, mert aznap már nem indul autóbusz. Így ismét Alihoz fordul segítségért, aki szívesen befogadja őt szegényes házába éjszakára, de előbb elviszi őt unokatestvéréhez, Lallához, aki elhunyt feleségét gyászolja. Lalla, akárcsak hősünk testvérbátyja, Dafy, Dubajba ment munkát keresni, ahonnan felesége halála miatt kellett visszatérnie. Dalla Dubajban találkozott Dafyval, de ő sem tudott róla újabb hírekkel szolgálni, ami mélységesen elszomorítja Tafát. Hogy bánatát enyhítse, sétálni indul, megtapasztalva, mennyire önmagára utalt és kiszolgáltatott lehet az ember egy nagyvárosban.

-részletek-

A történet főhőse, miután eladja a család minden vagyonát jelentő egyetlen tehenet, Marafudiánt, akiről kiderül, hogy nem közönséges jószág, inkább a népmesék táltosához hasonló lény, annak ajándékát, az aranyröggé vált könnycseppet elviszi a városba, hogy pénzzé tegye, és ezzel megmentse önmagát és nagyobb testvére otthon maradt családját a biztos éhhaláltól. Az egyszerű afrikai pásztorfiú találkozása a város világával számos kihívást tartogat számára, fájdalmas élményekkel, tapasztalatokkal gazdagodik, de talpraesettsége és szíve átsegíti őt a nehézségeken.

Beszélgetés Zalka Csenge Virág mesemondóval

Zalka Csenge Virág Ribizli a világ végén című első meséskönyvével 2020-ban elnyerte Az Év Gyerekkönyv Írója címet. Jó hír az olvasóknak, hogy azóta már a kiadvány párját, A kalóz királylányt is a kezünkben tarthatjuk. Zalka Csenge Virág ritka mesterség és tudás birtokosa, hiszen hivatása a mesemondás, a világ számos szegletében megfordult mesélőként, de nem is tért haza üres kézzel. Mesemondói diplomáját az Amerikai Egyesült Államokban szerezte, és számos izgalmas helyen mesélt, még egy őskori halomsír belsejében is, Írországban. A szerzőt ritka mesterségéről, a mesemondásról, a mesék életéről kérdeztük, és arra is megkértük, hogy ajánljon meséi közül olvasóinknak.

(részlet)

A szerző fekete polgári családba született a karib-tengeri Guadeloupe szigetén, amely Franciaországnak egy „tengeren túli” megyéje. Anyja egyike volt az első fekete tanítónőknek. Mivel apjuk nagyon sok könyvet vásárolt, Maryse és testvérei már zsenge korukban magukba szívták a francia kultúrát és irodalmat. Élt Franciaországban, számos afrikai országban, Nagy-Britanniában, az Amerikai Egyesült Államokban. Jelenleg Dél-Franciaországban lakik.Afrikai történet (Conte cruel) című könyvében egy testvérpár történetét meséli el. Élesen ábrázolja a klímaváltozástól sújtott szegény afrikai vidékek valóságát, ugyanakkor mesei elemeket sző elbeszélésébe, meghatóan mutatja be a tizennégy éves Tafa küzdelmét a túlélésért, akinek bátyja családját kellene eltartania úgy, hogy közben semmilyen jövedelemforrásuk nincs, tartalékaik elfogynak, a külföldi munkára indult bátyja által beígért pénz pedig egyre késik. Ilyen helyzetben csak a csoda segíthet, ami meg is történik, ám ehhez áldozatokra is szükség van. Tafa előbb kénytelen eladni egyetlen megmaradt háziállatukat, a mindenki által különleges becsben tartott tehenet, amelyet szinte családtagnak tekintenek. A vágóhídra hajtott tehénről kiderül, hogy nem közönséges állat, áldozata által megmenti a családot az éhenhalástól. Végül Tafa azon vágya is teljesül, hogy újra együtt lehessen szeretett testvérével, de ehhez újabb áldozatra van szükség,  

Szfinx vagy robot 2.

Leena Krohn Szfinx vagy robot (Sfinksi vai robotti) című elbeszélésgyűjteményének filozofikus-tudományos-fantasztikus történetei kilógnak a mese keretei közül, a gyermek és a felnőtt között lezajló párbeszédek olyan témákat dolgoznak fel, mint a téridő és a fekete lyukak természete, a gravitáció, az idő, a párhuzamos világok, álom és valóság viszonya. A következő hónapokban a Cimbora lapjain bebarangoljuk a Krohn által feltérképezett lehetséges világokat, és útravalóként, hamuban sült pogácsa helyett, ezzel a gondolattal tarsolyunkban indulunk neki: „Minden, ami nem lehetetlen, előbb vagy utóbb megtörténik. De néha még a lehetetlen is.”

Szfinx vagy robot 1.

Leena Krohn Szfinx vagy robot (Sfinksi vai robotti) című elbeszélésgyűjteményének filozofikus-tudományos-fantasztikus történetei kilógnak a mese keretei közül, a gyermek és a felnőtt között lezajló párbeszédek olyan témákat dolgoznak fel, mint a téridő és a fekete lyukak természete, a gravitáció, az idő, a párhuzamos világok, álom és valóság viszonya. A következő hónapokban a Cimbora lapjain bebarangoljuk a Krohn által feltérképezett lehetséges világokat, és útravalóként, hamuban sült pogácsa helyett, ezzel a gondolattal tarsolyunkban indulunk neki:  „Minden, ami nem lehetetlen, előbb vagy utóbb megtörténik. De néha még a lehetetlen is.”    

 François Bégaudeau kortárs francia író, kritikus, forgatókönyvíró, énekes, színész, producer. 1971-ben született egy nyugat-franciaországi kisvárosban, Luçon-ban. 2008-ban A falak között című regénye alapján forgatott, azonos című film, a szerzővel a főszerepben, elnyerte az Arany Pálmát a cannes-i filmfesztiválon. A regény önéletrajzi elemekre épül, a Collège Mozart elnevezésű párizsi általános iskola egy harmadik (a romániai oktatási rendszerben: nyolcadik) osztályáról szól.

A kényes kérdéseket nem lehet megkerülni. François Bégaudeau A falak között című regényében végképp nem, hiszen ebben egy olyan osztállyal, közösséggel találkozunk, amelyben kis túlzással a földkerekség minden kontinense képviselteti magát, ahol a világban feszülő összes konfliktus és ellentét nyoma ott motoszkál a padok között. Ilyen kérdés a terrorizmus is. Szó szerint robbanásveszélyes téma. Nem könnyű feladat megtalálni a megfelelő szavakat, hangnemet ahhoz, hogy egyáltalán beszélni lehessen erről, mivel éppen az a sajátossága, hogy lehetetlenné teszi a párbeszédet. Néha azonban muszáj arról is beszélni, amiről úgy tudjuk, nem lehet.

A falak között az osztály minden diákja „nehéz eset”, küszködnek bizonytalan társadalmi helyzetükkel, a kamaszkor kihívásaival, identitásuk bonyolultságával. Sérülékenyek, agresszívek, őszinték, kedvesek, kegyetlenek, szeretetre éhesek, gyerekek, kamaszok. François Bégaudeau A falak között című regényének tanár főhőse megküzd az osztállyal ... az osztályért. Nem ellenük, hanem értük haragszik. Az általános viaskodást időnként személyes konfliktusok nehezítik. Ilyen a tanár „megütközése” az okos, túlérzékeny fekete lánnyal, Khoumbával. Miután a lány többször is elveti a sulykot szemtelenkedésével, a tanár büntetésből fogalmazást irat vele arról, hogy miképpen tanulhatná meg egy kamasz tisztelni a tanárait. Khoumba nem marad adós a válasszal, amint azt olvashatjuk a regényből származó alábbi részletben.

Néha mintha a világ négy égtájának sérelmei, frusztrációi, félelmei fortyognának a „falak között.” A legkülönfélébb problémákat hurcolhatják magukkal a diákok az iskolába, és a tanároknak ezekre nem lehet rálátásuk, ami jócskán megnehezíti a két fél közötti kommunikációt. Pedagógiai érzék, humor, empátia, a problémák iránti fogékonyság néha kevésnek bizonyul, és a konfliktus elkerülhetetlenné válik… Ilyenkor mindig kiderül, hogy a tanár is ember, sokszor nem kevésbé kiszolgáltatott, mint a diák. François Bégaudeau A falak között című regényének és az ebből készült filmnek a franciatanár szereplője is eljut erre a pontra, de aztán, ha nem is fordul minden jóra, a bizalom többé–kevésbé helyreáll.Újabb részletet olvashattok alább a regényből.

François Bégaudeau kortárs francia író, kritikus, forgatókönyvíró, énekes, színész, producer. 1971-ben született egy nyugat-franciaországi kisvárosban, Luçon-ban. 2008-ban A falak között című regénye alapján forgatott, azonos című film, Bégaudeau-val a főszerepben, elnyerte az Aranypálmát a cannes-i filmfesztiválon. A regény önéletrajzi elemekre épül, a párizsi általános iskolának, a Collège Mozart-nak egy harmadik (a romániai oktatási rendszerben: nyolcadik) osztályáról szól. Most újabb részletet olvashattok a regényből.

Falak között (részlet)

François Bégaudeau kortárs francia író, kritikus, forgatókönyvíró, énekes, színész, producer. 1971-ben született egy nyugat-franciaországi kisvárosban, Luçon-ban. Sokoldalú személyiség, 1992 és 1999 között a Zabriskie Point nevű punkzenekarban énekelt, szerkesztette a legnevesebb francia filmes lapot, a Cahiers du Cinémát, játszott a saját regénye alapján forgatott filmben – és, nem utolsó sorban, éveken át franciát tanított egy külvárosi iskolában. Olyan író, közéleti szereplő, aki nagyon tevékenyen és hangosan politizál – és soha nem megy el szavazni.

Interjú Aczél Dórával

Aczél Dórával a 2016-ban megjelent, Fájdallam című könyvéről és a kórházszagú kamaszkorról beszélgettünk: írás, betegség, továbblépés, Yuppi Tábor, az iskola és a személyesség kérdései merültek fel.