Közelebbről is szemügyre vettük Huszti Gergely Mesteralvók hajnala című ifjúsági fantasyjét (Cicero, 2019), amellyel a szerző elnyerte 12 év feletti kategóriában az Év Ifjúsági Könyv Írója címet. Nem csalódtunk benne, izgatottan várjuk, hogy a második részt is kezünkben tarthassuk!

az együtt alkotás regénye

„Szó nélkül indultak tovább a kurkászok felé. Ahogy a fehér homokon egymás mellett gyalogoltak, kezükben fegyverrel és arcukon elszánt mosollyal, Ash tényleg úgy érezte magát, mintha egy világmegmentő küldetés részese lenne.” A Tilos az Á könyvek sorozatban közösségi részvétellel született ifjúsági disztópia* fejezetei hétről hétre jelentek meg, mindegyik végén az olvasók dönthették el, milyen irányba alakuljon a történet. Én például úgy olvastam az első néhány fejezetet, hogy a főszereplő fiú, aztán az olvasók úgy döntöttek, legyen lány. El kellett fogadnom. Időnként párhuzamosan több történetet olvastam, hiszen sokszor következett be újratervezés, visszamenőleg is. 

A Tilos az Á Könyvek kiadó gondozásában újabb ifjúsági disztópia jelent meg – úgy tűnik, nemhogy csökkenne a műfaj népszerűsége, egyre növekszik. Kapásból említhetjük a közelmúltban napvilágot látott ifjúsági regények közül az erdélyi Fekete fény-sorozatot (Zágoni Balázs) vagy a Csepp című interaktív disztópiát (Mészöly Ágnes). Bár nem vagyok a műfaj kifejezett rajongója, egyre jobban érdekel, hogyan próbálnak újat hozni ezek a regények úgy, hogy főszereplőjük általában egy kamasz lány és egy kamasz fiú, akik világvége utáni széthulló közösségben keresik a helyüket, a szabadságot, az igazságos társadalom lehetőségét. Ebben az ajánlóban arról írok, hogy mit találtam újdonságnak a kétszerzős, Az Emberek Országa – Kalaallit Nunaat című regényben.

Amíg mi vígan nyaraltunk, vagy ellenkezőleg, szobánk hűvösében vártuk, hogy egy kicsit enyhüljön a meleg, addig a HUBBY (Magyar Gyerekkönyv Fórum) átadta a tavalyi évre szólóan a legjobb gyermek- és ifjúsági művek alkotóinak járó díjakat. Nagyon izgalmas, hogy idén gyermekek is dönthettek arról, melyik mű tetszett nekik a leginkább.Az Év Gyerekkönyve – 2017 elismerést nemcsak írók, költők vehetik át, hanem könyvillusztrátorok, műfordítók, de még kiadók is. Ha megnézitek a nyertesek listáját, láthatjátok, hogy a Cimbora is résen volt, hiszen A tél jegyeseiről ajánlót közöltünk, a Szívlapát kortárs versgyűjteményből pedig összeállítást.A 2017-es év megjelenései közül a szakmai zsűri díjazottai a következők:

Februárban tették közzé 2017 legjobb gyermek- és ifjúsági könyveinek listáját. A legsikeresebbnek ítélt könyvek közül ajánlunk most kicsiknek, nagyoknak, humorra vagy elgondolkodásra vágyóknak, prózát, verset vagy drámát óhajtóknak.

Cimbi a folytatódó könyvajánló-sorozatában arra tesz kísérletet, hogy olvasólámpájával havonta különböző témákat világítson meg. Az ajánló első része a budapesti Móra Kiadó Tabu könyvek sorozatára összpontosít. A Tabu könyvek mottója a „Törd meg a hallgatást”, és olyan kérdéseket, problémákat feszeget, amelyekről sokszor nem merünk nyíltan beszélni, mert félünk tőlük, vagy mert megrázóak.

– felnőttmesekönyv –

Szokás mondani, hogy a tavasz az újrakezdés időszaka: én szeretem azt hinni, hogy már az ősz is az. Ami viszont kétségtelen: a tavasztól bepörög a természet, hát pörögjünk mi is – kalanddal, rejtéllyel, barátokkal, ismeretlennel és ismerkedéssel.

A szembenézés sohasem egyszerű harc, és nem is mindig olyan, mint a mesében, hogy a jó elnyeri megérdemelt jutalmát. Ez a két könyv mégis arról szól, hogy ha rázós változások is történnek velünk, érdemes kitartással és humorral megpróbálni leküzdeni a nehézséget. Néha nem könnyű, máskor meg elég vicces.

Sorozatunk új részében az az izgalmas, hogy – különlegességként – a kiválasztott könyvek mellett egy témába vágó filmet is ajánlani fog. Iskolai bántalmazásról, netes megfélemlítésről, illetve a serdülőkor és a felnőttkor között húzódó határ átlépéséről lesz szó az alábbiakban.