Jakab Villő Hanga

2020-ban jelent meg Rojik Tamás Szárazság című ifjúsági regénye, borítóján a betonkeménnyé szikkadt, feltöredezett talaj a kiszáradt, elöregedett emberi bőrre emlékeztet. A nappal szemben két fiatal egymás kezét fogja. Talán épp indulnak valahová.

Olvasólámpánk fényét ezúttal ünnepi hangulatúra, a télies időszakhoz, a bekuckózáshoz állítottuk: az ajánlott mesék, kisregények mellé illő egy kényelmes kanapé, fotel, meleg tea és némi ropogtatnivaló is.

– Mesteralvók, második kötet –

Amint befejeztem a Mesteralvók hajnalát, máris megrendeltem a kötet második részét, amely a Mesteralvók viadala címmel látott nyomdafestéket. 

Olvasólámpa-rovatunkban olyan, néhány részes sorozatot indítottunk az előző lapszámban, amelyben felnőttek ajánlanak ifjúsági irodalmat. Akár foglalkozásuk miatt, akár kamasz gyerekeik révén sok felnőtt kezébe is eljut egy-egy, fiatalokat megcélzó szöveg. Cimbi ugyanakkor arra is kíváncsi, mivel foglalkoznak ezek a felnőttek, mit gondolnak a világról és miért szeretnek olvasni. Kalandra fel! (J. V. H.)

Cimbi olvasólámpájában néhány részes sorozatot indítunk most, amelyben felnőttek ajánlanak ifjúsági irodalmat. Akár foglalkozásuk miatt, akár kamasz gyermekeik jelzései nyomán sok felnőtt kezébe is eljut egy-egy fiatalokat megcélzó szöveg. Cimbi ugyanakkor arra is kíváncsi, mivel foglalkoznak ezek a felnőttek, mit gondolnak a világról és miért szeretnek olvasni. Kalandra fel!

Közelebbről is szemügyre vettük Huszti Gergely Mesteralvók hajnala című ifjúsági fantasyjét (Cicero, 2019), amellyel a szerző elnyerte 12 év feletti kategóriában az Év Ifjúsági Könyv Írója címet. Nem csalódtunk benne, izgatottan várjuk, hogy a második részt is kezünkben tarthassuk!

az együtt alkotás regénye

„Szó nélkül indultak tovább a kurkászok felé. Ahogy a fehér homokon egymás mellett gyalogoltak, kezükben fegyverrel és arcukon elszánt mosollyal, Ash tényleg úgy érezte magát, mintha egy világmegmentő küldetés részese lenne.” A Tilos az Á könyvek sorozatban közösségi részvétellel született ifjúsági disztópia* fejezetei hétről hétre jelentek meg, mindegyik végén az olvasók dönthették el, milyen irányba alakuljon a történet. Én például úgy olvastam az első néhány fejezetet, hogy a főszereplő fiú, aztán az olvasók úgy döntöttek, legyen lány. El kellett fogadnom. Időnként párhuzamosan több történetet olvastam, hiszen sokszor következett be újratervezés, visszamenőleg is. 

Beszélgetés Zalka Csenge Virág mesemondóval

Zalka Csenge Virág Ribizli a világ végén című első meséskönyvével 2020-ban elnyerte Az Év Gyerekkönyv Írója címet. Jó hír az olvasóknak, hogy azóta már a kiadvány párját, A kalóz királylányt is a kezünkben tarthatjuk. Zalka Csenge Virág ritka mesterség és tudás birtokosa, hiszen hivatása a mesemondás, a világ számos szegletében megfordult mesélőként, de nem is tért haza üres kézzel. Mesemondói diplomáját az Amerikai Egyesült Államokban szerezte, és számos izgalmas helyen mesélt, még egy őskori halomsír belsejében is, Írországban. A szerzőt ritka mesterségéről, a mesemondásról, a mesék életéről kérdeztük, és arra is megkértük, hogy ajánljon meséi közül olvasóinknak.

A Tilos az Á Könyvek kiadó gondozásában újabb ifjúsági disztópia jelent meg – úgy tűnik, nemhogy csökkenne a műfaj népszerűsége, egyre növekszik. Kapásból említhetjük a közelmúltban napvilágot látott ifjúsági regények közül az erdélyi Fekete fény-sorozatot (Zágoni Balázs) vagy a Csepp című interaktív disztópiát (Mészöly Ágnes). Bár nem vagyok a műfaj kifejezett rajongója, egyre jobban érdekel, hogyan próbálnak újat hozni ezek a regények úgy, hogy főszereplőjük általában egy kamasz lány és egy kamasz fiú, akik világvége utáni széthulló közösségben keresik a helyüket, a szabadságot, az igazságos társadalom lehetőségét. Ebben az ajánlóban arról írok, hogy mit találtam újdonságnak a kétszerzős, Az Emberek Országa – Kalaallit Nunaat című regényben.

Interjú Orosz Annabellával

Képek meséje: Orosz Annabellával, a Vajon Nagyi-könyvek illusztrátorával, vizuális teremtőjével beszélgettünk a frissen megjelent Vajon Nagyi és a száguldó város illusztrációvilágáról.

Elolvastuk a Vajon Nagyi és a száguldó várost, és beszélgettünk a kötet szerzőjével, Szabó Róbert Csabával

Megérkezett a várva várt Vajon Nagyi 2, amelyben a sok valóst és meséset tapasztalt, művelt, huncut és kalandos természetű nagyi Kolozsvárra érkezik. Nem kis feltűnéssel. Habár családja arra számít, vonattal utazik oda, a nagyi hajthatatlan, és titokban mégiscsak kis bogárhátújával robban vagy inkább robog be a városba. Vajon Nagyi egyetemi évei óta meglepő mértékben megváltozott, felgyorsult Kolozsvár. Olyannyira, hogy az már gyanús az egyébként is kétkedő természetű idős hölgy számára.

Amíg mi vígan nyaraltunk, vagy ellenkezőleg, szobánk hűvösében vártuk, hogy egy kicsit enyhüljön a meleg, addig a HUBBY (Magyar Gyerekkönyv Fórum) átadta a tavalyi évre szólóan a legjobb gyermek- és ifjúsági művek alkotóinak járó díjakat. Nagyon izgalmas, hogy idén gyermekek is dönthettek arról, melyik mű tetszett nekik a leginkább.Az Év Gyerekkönyve – 2017 elismerést nemcsak írók, költők vehetik át, hanem könyvillusztrátorok, műfordítók, de még kiadók is. Ha megnézitek a nyertesek listáját, láthatjátok, hogy a Cimbora is résen volt, hiszen A tél jegyeseiről ajánlót közöltünk, a Szívlapát kortárs versgyűjteményből pedig összeállítást.A 2017-es év megjelenései közül a szakmai zsűri díjazottai a következők:

Februárban tették közzé 2017 legjobb gyermek- és ifjúsági könyveinek listáját. A legsikeresebbnek ítélt könyvek közül ajánlunk most kicsiknek, nagyoknak, humorra vagy elgondolkodásra vágyóknak, prózát, verset vagy drámát óhajtóknak.

Cimbi a folytatódó könyvajánló-sorozatában arra tesz kísérletet, hogy olvasólámpájával havonta különböző témákat világítson meg. Az ajánló első része a budapesti Móra Kiadó Tabu könyvek sorozatára összpontosít. A Tabu könyvek mottója a „Törd meg a hallgatást”, és olyan kérdéseket, problémákat feszeget, amelyekről sokszor nem merünk nyíltan beszélni, mert félünk tőlük, vagy mert megrázóak.