Jakab Villő Hanga

– felnőttmesekönyv –

Interjú Aczél Dórával

Aczél Dórával a 2016-ban megjelent, Fájdallam című könyvéről és a kórházszagú kamaszkorról beszélgettünk: írás, betegség, továbblépés, Yuppi Tábor, az iskola és a személyesség kérdései merültek fel.

Szokás mondani, hogy a tavasz az újrakezdés időszaka: én szeretem azt hinni, hogy már az ősz is az. Ami viszont kétségtelen: a tavasztól bepörög a természet, hát pörögjünk mi is – kalanddal, rejtéllyel, barátokkal, ismeretlennel és ismerkedéssel.

A szembenézés sohasem egyszerű harc, és nem is mindig olyan, mint a mesében, hogy a jó elnyeri megérdemelt jutalmát. Ez a két könyv mégis arról szól, hogy ha rázós változások is történnek velünk, érdemes kitartással és humorral megpróbálni leküzdeni a nehézséget. Néha nem könnyű, máskor meg elég vicces.

Sorozatunk új részében az az izgalmas, hogy – különlegességként – a kiválasztott könyvek mellett egy témába vágó filmet is ajánlani fog. Iskolai bántalmazásról, netes megfélemlítésről, illetve a serdülőkor és a felnőttkor között húzódó határ átlépéséről lesz szó az alábbiakban.

Zágoni Balázs Fekete fény című sorozatának második, befejező része

Számos kérdés megválaszolatlanul marad, Viknek pedig menekülnie kell a Városból – ezzel zárul a Fekete fény első része, A Gömb, és valahonnan innen indul tovább a második, befejező rész is. Az első hang, amelyet hallunk a frissen megjelent kötetben, az Odaátban, nem a Vikké, hanem a barátnőjéé. A közelmúlt eseményeit Ajla szemszögéből látjuk először, ő azonban, az olvasóhoz hasonlóan, nem tudja, hogy merre lehet Vik.

„Erdélyi ifjúsági sci-fi, fantasy” – így jellemezte egy mondatban saját, a disztópia kategóriájába sorolható regényét Zágoni Balázs kolozsvári író, A Gömb jövőbeli fantáziavilágának megalkotója.  Az íróval beszélgetve bekukkantottunk az alkotói műhely titkaiba. Sőt, Zágoni Balázs egy másik ifjúsági sci-fit is ajánlott a Cimbora olvasóinak.

Egyik legmeghatározóbb fiatalkori olvasmányom a Virágot Algernonnak (Daniel Keyes) volt, egy srácról szól, aki szellemi fogyatékos, de aztán egy új gyógyszer segítségével zsenivé válik, majd újra leépül. A regény írásmódjában is tükrözi a fiú szellemi képességeit, majd a képességei leépülését és a szörnyű szembesülést saját helyzetével. Gyakran eszembe jut a könyv utolsó mondata, amely magába sűríti az összes érzést, amelyen átvezetett a történet, és mindazt, amit az emberekről tanultam a főhőstől, Charlie Gordontól. Olyan kortárs ifjúsági könyvek következnek, amelyek a Virágot Algernonnak című regényhez hasonlóan az emberi elme rejtett részeiig is elérnek, és új világokat tárnak fel.

Tasnádi István tizenkét év körüli fiataloknak szóló regényét úgy mutatom be, hogy egy-egy szempontból összekötöm más kortárs ifjúsági regényekkel. Ezt nem egészen egymagam döntöttem el, a könyv maga ajánlotta a lehetséges irányokat :).

SZABÓ BORBÁLA budapesti egyetemi tanár, drámaíró, dramaturg, a Nincsen apám, seanyám című ifjúsági regény szerzője Kolozsváron járt nemrég, hogy fiatal olvasóival találkozzon. Ebből az alkalomból beszélgettünk vele irodalomról, színházról, jövőbeli terveiről.

Sorozatunkban olyan fiatal szerzőkkel ismerkedhettek meg, akik bizonyos értelemben mind pályájuk elején állnak, és akikkel véletlenszerűen akár ti is összefuthattok, ha Kolozsváron vagy éppen Budapesten jártok. Nevükkel, írásaikkal azonban különböző irodalmi folyóiratokban is találkozhattok. 

A Cimbora egy erdélyi képregény nyomába szegődött!

A Vízitündér 1. Maria Surducan forgatókönyve alapján, Benczédi Júlia Anna rajzaival készült képregény, amely először online formában jelent meg, majd román, francia és magyar nyelven is nyomtatásba került. Cimbi felkereste a képregény rajzolóját és színezőjét, Annát, hogy néhány izgalmas részletet is megtudhassatok a kiadvány keletkezéséről.