„Darth Vadernek nem is narancssárga a fénykardja”
Beszélgetés Balázs Imre Józseffel
Közelképben
Balázs Imre József 1976-ban született Székelyudvarhelyen, Kolozsváron él, a Korunk folyóirat főszerkesztője, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán a Magyar Irodalomtudományi Tanszék tanára. Tíznél több vers-, műfordítás- és tanulmánykötete jelent meg eddig, magyar, román és angol nyelven is. Többszörösen díjazott szerző.
Arany versek (9.): Életképből költői önarckép
Kézfogás az irodalommal
Volt olyan kritikus (Szerb Antal), aki a Vásárban-t tartotta a „legaranyjánosibb" versnek, az Arany János-i líra „quinta essentia"-jának. Zárjuk tehát mi is ezzel az alkotással Arany versek című sorozatunkat, hiszen keresve sem találnánk olyan Arany-verset, amelyik jobban összefoglalná mindazt, amiről sorozatunk előző részeiben beszéltünk – Lövétei Lázár László Arany versek sorozatának utolsó része.
Arany versek (8.): Líra a testi-lelki nyavalyák ritmusán
Kézfogás az irodalommal
Figyelembe véve, hogy hányféle betegségben szenvedett (tüdő-, máj-, szívproblémák, hurut, fulladás, ideggyengeség, félvakság, siketség), az a 66 év, amit Arany megért (lásd Sejtelem című versét), egyenesen matuzsálemi kornak nevezhető – Lövétei Lázár László Arany versek sorozatának nyolcadik része.
Arany versek (7.): Részvéttől a fekete humorú beletörődésig
Kézfogás az irodalommal
1855-ben meghalt Vörösmarty Mihály, ez a gyászeset pedig – többek között – azzal a következménnyel járt, hogy Arany János (az egy Vajda Jánost leszámítva) „ellenfél" nélkül maradt a magyar költészet porondján – Lövétei Lázár László Arany versek sorozatának hetedik része.
Arany versek (6.): A „szegény marha
Kézfogás az irodalommal
Ha valaki létrehozná az NVTKI-t (vagyis a Nemzetközi Verstéma-kutató Intézetet), érdekes következtetésekre juthatna. Kiderülhetne például, hogy a világköltészet egyik legfontosabb témája (mondjuk, közvetlenül a szerelem előtt/után) a háború – Lövétei Lázár László Arany versek sorozatának hatodik része.
Arany versek (5.): Nyájas-gyomos udvarára hív
Kézfogás az irodalommal
Az elhagyatottság egyszerű leírása is döbbenetes hatású lenne, én mégis az ellentétezésben látom a vers legnagyobb erejét: nagyon éles a kontraszt a ház egykori (a költőben emlékként élő) állapota és a sivár jelen között: a kis lak pusztán, ridegen áll, nyájas udvarát gyom veri fel, a vidor ösvény vad fű alá került... – Lövétei Lázár László Arany versek sorozatának ötödik része.
Arany versek (4.): Harangozó természet(esség)
Kézfogás az irodalommal
Eltekintve attól a szélsőséges esettől, amikor valaki disznót tenyészt a tömbházlakásban – egyenesen kívánatos, hogy néha „bejöjjön hozzánk a természet”: visszatér így életünkbe az a tisztaság, amit már rég elveszettnek hittünk, és ami után heves nosztalgiát érzünk. Mint Arany János is – Lövétei Lázár László Arany versek sorozatának negyedik része.
Arany versek (3.): A poéta szerszámosládájáról
Kézfogás az irodalommal
Sorról sorra haladva a versben tulajdonképpen az Arany János-i esztétika központi kérdéséhez jutunk el, éspedig: forma és tartalom egységéhez. Például ha valaki udvarló verset akar írni a kedveséhez, nem fogja alpári módon káromolni az imádott nőt (vagy férfit), hanem a témának megfelelő „gyöngéd" hangnemben adja majd elő a mondandóját – Lövétei Lázár László Arany versek sorozatának harmadik része.
Arany versek (2.): Tipegő Pegazus, szeszélyes múzsa
Kézfogás az irodalommal
Az egész világirodalomnak nincs még egy verse, ahol a Pegazus (a költői elragadtatás, ihletettség hagyományos szimbóluma) ilyen áldatlan állapotban szerepelne: Aranynál „átkozott gebe”, „rossz ló” lesz a mitológia szárnyas lovából, amit hiába noszogat a költő, csak tipegésre futja annak erejéből – Lövétei Lázár László Arany versek sorozatának második része