Interjú Janikovszky Évával

Múlt ősszel Sepsiszentgyörgyön járt a budapesti 
Móra Könyvkiadó küldöttségével Janikovszky Éva írónő. Néhány napig tartó Háromszéki látogatása során író-olvasó találkozókon ismerkedett 
azokkal, akik őt könyveiből, írásaiból már jól ismerték. A sepsiszentgyörgyi Móra-napok rendezvényeinek szusszanásnyi szünetében köszöntöttük őt
 lapunk olvasói nevében is.(Az interjú Janikovszky Évával 1994-ben készült – szerk. megj)

Tavaly nyáron (1993-ban – szerk. megj) a hazai és a 
külföldi lapok egy fényképet
 közöltek. Emberi alak feküdt
 az aszfalton, a sepsiszentgyörgyi prefektúra épülete 
előtt, lángbetűktől körözve, 
jól olvasható volt a szöveg: 
RIGHTS FÓR MINORITTES,
 ami magyarra fordítva annyit 
jelent: Jogokat a kisebbségeknek!

László Noémi kolozsvári költőt nemrég megjelent, „felmelegített” kiadású, Feketeleves című kötete kapcsán kérdeztük. „Ez valahogy nem egy elmúlt dolog, és soha nem lesz régi, bennem mindig ugyanolyan friss és aktuális ez az egész” – fogalmazott beszélgetőtársunk a bővített kiadású kötet verseiről. A szerzővel, gyermekkorát is érintve, a gyermekek, kamaszok megítéléséről, irodalomról, mennyről és pokolról beszélgettünk.

Interjú Balázs Imre Józseffel egy verseskötetről, amely megfordítja a vers és illusztráció viszonyát

Miközben „vödréből a szív kirajzik”, a világ szín- és hangpompás komolysága és játékossága tör elő Balázs Imre József legújabb kötetének verseiből és Márton Éva illusztrációiból. A szövegek néhol első ránézésre is meghökkentő gondolattársítással kapcsolódnak a rajzokhoz, kép és szöveg a meglepetés erejével egészíti ki egymást. Balázs Imre József kolozsvári költőt, irodalomtörténészt, műfordítót legújabb, Egyformázni, különbözni című gyerekverses hangulatú kötetéről kérdeztük, amelynek megalkotásában költő és illusztrátor egymásra hatva és visszahatva dolgozott együtt.

Chatinterjú egy fiatal irodalomkritikussal

Codău Annamáriával Kolozsváron, a bölcsészkar hallgatóiként ismerkedtünk meg. Azzal a kéréssel kerestem meg, hogy meséljen arról: hogyan válik valakiből irodalomkritikus, lapszerkesztő, mivel is foglalkozik, és miért izgalmas ez.

Egy regényről, amelyben elmosódik a határ a számítógépes játékok és a vad természet között

Szabó Róbert Csaba marosvásárhelyi íróval legújabb, még kéziratban lévő regényéről beszélgettünk, amelyet remélhetőleg tavasszal már kézbe is vehetnek az olvasók. Kalandokról, a természetbe vágyódásról, számítógépes játékról, a fiatalok és kevésbé fiatalok közötti párbeszédről esett szó.

Közelképben Dóka Péter és a Lila királylány

Dóka Péter, gyerek- és ifjúsági könyvek, hangjátékok, rajzfilmek írója, a Móra Kiadó főszerkesztője a nyár elején ismét Kolozsváron járt: az Ünnepi Könyvhét alatt az Erdélyi Könyvfaló Olvasójáték vendége volt. Cimbi is kapott az alkalmon, hogy az alkotót egyik kedvencéről, a méltatlanul kevés figyelmet kapott Lila királylányról kérdezze. A 9 mese alcímmel megjelent kötet ugyanis egyike az elmúlt tíz év legizgalmasabb karaktereit felvonultató gyerekkönyveinek. Titka, hogy a benne szereplő mesék nem gyerekesek, és magabiztos humorral, iróniával egyszerre több olvasási lehetőséget is biztosítanak a különböző korú, érdeklődésű olvasók számára.

Beszélgetés Zalka Csenge Virág mesemondóval

Zalka Csenge Virág Ribizli a világ végén című első meséskönyvével 2020-ban elnyerte Az Év Gyerekkönyv Írója címet. Jó hír az olvasóknak, hogy azóta már a kiadvány párját, A kalóz királylányt is a kezünkben tarthatjuk. Zalka Csenge Virág ritka mesterség és tudás birtokosa, hiszen hivatása a mesemondás, a világ számos szegletében megfordult mesélőként, de nem is tért haza üres kézzel. Mesemondói diplomáját az Amerikai Egyesült Államokban szerezte, és számos izgalmas helyen mesélt, még egy őskori halomsír belsejében is, Írországban. A szerzőt ritka mesterségéről, a mesemondásról, a mesék életéről kérdeztük, és arra is megkértük, hogy ajánljon meséi közül olvasóinknak.

Interjú Orosz Annabellával

Képek meséje: Orosz Annabellával, a Vajon Nagyi-könyvek illusztrátorával, vizuális teremtőjével beszélgettünk a frissen megjelent Vajon Nagyi és a száguldó város illusztrációvilágáról.

Elolvastuk a Vajon Nagyi és a száguldó várost, és beszélgettünk a kötet szerzőjével, Szabó Róbert Csabával

Megérkezett a várva várt Vajon Nagyi 2, amelyben a sok valóst és meséset tapasztalt, művelt, huncut és kalandos természetű nagyi Kolozsvárra érkezik. Nem kis feltűnéssel. Habár családja arra számít, vonattal utazik oda, a nagyi hajthatatlan, és titokban mégiscsak kis bogárhátújával robban vagy inkább robog be a városba. Vajon Nagyi egyetemi évei óta meglepő mértékben megváltozott, felgyorsult Kolozsvár. Olyannyira, hogy az már gyanús az egyébként is kétkedő természetű idős hölgy számára.

Interjú Aczél Dórával

Aczél Dórával a 2016-ban megjelent, Fájdallam című könyvéről és a kórházszagú kamaszkorról beszélgettünk: írás, betegség, továbblépés, Yuppi Tábor, az iskola és a személyesség kérdései merültek fel.

Közelképben Jónás Tamás

Derűs irodalomóra Lackfi Jánossal

„Témáimat sokszor saját gyermekeim és iskolatár­saik életéből merítem, hozzáragasztgatva az anyag­hoz saját kiskorom emlékeit. Mondhatni, iskolafo­lyosókon lesem el, mit mondanak egymásról a gyer­mekek, fiúk a lányokról, lányok a fiúkról, fiúk-lányok a morc takarító néniről vagy a szigorú igazgatóról” – Lackfi János a Cimborában.  

Derűs irodalomóra Kukorelly Endrével

„Van a helyes beszéd, és van az irodalom. Lehet, hogy most meghökkentőt fogok mondani, de az iro­dalom nem egyenlő a helyes beszéddel. Amikor te megírsz egy dolgozatot, fogalmazást, akkor pontosan kell használnod a nyelvet, helyesen kell írnod. Ha iro­dalmat írsz, már más a helyzet, akkor őszinte vagy, és úgy használod a nyelvet, amilyen te vagy, nem érde­kel, hogy helyes-e vagy sem, hanem úgy írod, ahogy jön belőled.” – 2008. március 19-én a Cimbora Derűs irodalomóráján Kukorelly Endrével beszélgettek sepsiszentgyörgyi diákok.

Beszélgetés Kiss Ottóval

„Amikor gyerekkönyvet írok, egy kicsit én is gyerek leszek megint, és gyereknek lenni jó, még ha abban a korban ez nem is tűnik mindig így” – Kiss Ottóval 2005-ben beszélgettünk Sepsiszentgyörgyön.