Szócsavargó
Zsigmond Győző
Kutyabaj és társai

Nem véletlen, hogy az ősi, szoros kapcsolat, mely az embereket az állatokhoz fűzi, a nyelvben, a gondolkodásban tükröződik. Jeles őseink például turulmadártól, farkastól, vaddisznótól, medvétől származtatták magukat, népünk sorsát csodaszarvas is alakította, csillagos egünkön pedig Rókacsillag is tündököl. Az sem véletlen, hogy sokan közülünk állat nevét viselik (Farkas, Enikő – a ’szarvasünő’ jelentésű régi enehből alkotta Vörösmarty –, Ákos /’fehér sólyom’/, Orsolya /’kis medve’/ stb.), s hogy oly sok szólásmondásunk, érzékletes kifejezésünk állatnevet tartalmaz.
Persze, „állatos” szavaink, kifejezéseink jelentése az idők során gyökeresen változhat. A röviden marhának nevezett szarvasmarha ma is sokaknak ’nagy kincs’ (például Arany a Toldiban feleleveníti ezt a régi jelentést), ma viszont általában a durva viselkedésű ember jut eszünkbe e szót hallva, noha – például Móricz versikéjére gondolva – lehet a marha rokonszenves, már csak azért is, mert ott móresre tanítja a balfácán Mehemetet.
Ha lovas nemzetként emlegetnek, jóleső érzés fog el bennünket – méltán, bár többnyire bizonyos egykori és mai társainknak köszönhetően van ez így. Kevésbé esik jól, persze, ha azt mondják rólunk: nagy lovak vagy lóvá tettek vagyunk. Azt is tudjuk, hogy „cigány is a maga lovát dicséri”, illetve óvakodjunk, hogy sajátos helyzetekben se „essünk át a ló másik oldalára”. A különböző nyelvek állatos kifejezései színesebbnél színesebbek, illetve kulturálisan meghatározottak. Például a magyar nő – a franciától eltérően – nem érezné bóknak, ha szép szemét az ököréhez hasonlítanánk.
Ízelítőnek ennyi tán elég, egyelőre hagyjuk magyarázat nélkül a birkaszellemet vagy a rókalelkűséget és társaikat, illetve „állatos” kérdéseinket is (Pallas Athéné bölcs állata miért épp a pápaszemes bagoly? A gyógyszertárak miért épp a kígyót használják jelképükként? Régi szavunk, az „asszonyállat” kit és mit minősít? stb.). Nem került sor most ízes állatterelő, állatutánzó szavainkra sem. No de kutyabaj, lesz erre más alkalom is!

Állatos kiegészítősdi szólásmondásokkal
A feladat: állatok nevével, illetve rájuk utaló nevekkel, szavakkal kiegészíteni szólásokat, közmondásokat.

1. Közös ... túros a háta. (’amit többen használnak, az rendszerint hamar tönkremegy, kevésbé vigyáznak rá’)
2. …csont hamar forr. (’a csont összeforr, a kutya meggyógyul’ – főleg gyermeknek mondják vigasztalásul, ha kisebb sérülés éri őt)
3. … lő. (’nagyon melléfog, ostobaságot követ el’)
4. Éhes ... makkal álmodik, de ha felébred, tökkel is megelégszik. (’azzal álmodik, arról ábrándozik, amire vágyik, amit szeretne’)
5. Előre iszik a … bőrére. (’olyan eredménynek, sikernek örül, amelyet még el sem ért’)

„Állatszó”-alkotás -ka, -ke álképzővel
Olyan szavakat kell alkotni, amelyek végződése -ka vagy -ke legyen. Megadjuk, hogy milyen jellegű szóhoz kell hozzátenni az álképzők valamelyikét, valamint azt, hogy milyen csoportba tartozó vagy milyen jelentésű szót kell eredményül kapni. Például: Legyen kiejtett betűből állat. Megfejtés: bé + ka = béka.
Legyen tehát:

1. igéből vadállat,
2. régies hívásból fiatal állat (egyévesnél fiatalabb nőstény bárány vagy kecske),
3. csapadékból (homlokán fehér foltot viselő) ló, illetve szarvasmarha,
4. bájból háziállat.

Állattalanítás
A következő szavak, meghatározások megfelelőiből kell „kivonni” állat-részüket. Például: vendéghaj = paróka / paróka – róka = pa. A megmaradt szórészeket összeolvasva állatnév lesz az eredmény, a megfejtés.

1. cserjeféle, 2. férfinév, 3. kalotaszegi falu, 4. derül, 5. testrész (az arc része).




 

Támogasson
adója 2%-val


Benedek Elek
Benedek Elek emlékév

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Impresszum
Copyright ©2010 Cimbora.net
Fejlesztés: ConstantinStudio